Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ügyvédség 1932-ben

60 védése terén. Az önkormányzat derék segítőmunkát végzett: az elavult és rosszul funkcionáló nyugdíj egyesület kivételével, a kamarai és társadalmi segélyakciók nagyon komoly eredményekre mutathatnak. Annál sívárabb negatívummal zárul az a gravaminális politika, amely a kar létét veszélyeztető törvényhozási intézkedések ellen irányul. E küzdelmek eredménytelensége csak kisebb részben írható reprezentáns szerveink erélytelensége és közéleti súlytalansága rovására, nagyobb részben természetes következménye annak az államhatalmi szemléletnek, amely minden intézkedésével szűkebbre vonja az egyéni kezdeményezés körét, megtagadja a magánjogi autonómiát, omnipotencíális törekvéseivel béklyóba szorítja az élet és a gazdálkodás minden szabad mozgását és amely az, ügyvéd életére vonatkoztatott vetületében abban nyilvánul, hogy minden lépésével újabb és újabb területét pusztítja el az ügyvédi munka lehetőségének. A devizajogi rendelkezések és a gazdamoratórium — hogy csupán a legszélesebb sugarú intézkedésekre utaljak — levegőjét és anyagát veszik el az ügyvédi munka és élet feltételeinek. Azon a megmaradt kicsiny területen pedig, ahol még a régi jog szabályai érvényesülnek, az adósvédelem mind élesebb körvonalakban kibontakozó rendszere bénítja meg a normális ügyvédi munkát. A végrehajtási eljárásnak az adósvédelem sugallatán újabb és újabb hendikeppekkel történő megterhelése és bizonytalanná tétele, reflexhatásában ugyancsak hozzájárul a kari munkanélküliség és leromlás okaihoz. A jogrend elleni korszerű támadások azonban úgylátszík még további meglepetéseket is tartogatnak. Az ügyvédségei állandó izgalomban tartják a törvényhozás berkeiből felröppentett ballon d'essay-k, amelyekben a törvénykezés további egyszerűsítésének és gyorsításának hangzatos jelszavai csillognak és fenyegetnek. E helyen nem kell részletesebben indokolni azt a megállapítást, hogy a társadalmi és gazdasági jogrend súlypontja mélyebben fekszik az alaki, mint az anyagi jog szabályaiban. Az anyagi jog tartalmilag változó és ingadozó. A bíróság hivatása nem is az örök igazság megjelenítése, csupán az objektív jog alkalmazása. A konkrét esetben érvényesülő jog pedig abban az emberi lélek mélységéből jövő, — a bíró érzése szerint logikai tökéletességgel kialakult — megnyilatkozásban jelentkezik, amelyet ítéletnek neveznek. De épen, mert az ítélet az emberi elhatározás ellenőrizhetetlen méhében keletkezik, döntően fontossá válik annak az útnak a kijelölése, amelyen a bíró az elhatározásban megnyilvánuló belátásáig eljut. Ezt az útat határozzák meg az eljárási jogszabályok és ha a bíró előtt a tényállásra való kilátást csak egy fordulónál rekesztjük el, ha csak egy sugarát fedjük el az eset való képének: akkor alap