Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]

122 nem tartalmazza a jogosított elfogadói nyilatkozatát és nincs általa aláírva s hogy a bekebelezés iránti kérvényben sincs részéről elfogadói nyilatkozat s a felperes által vitássá tett az a további körülmény, hogy a bekebelezési kérvényt a jogosított adta-e be s a bekebelezést tudató végzés vétivén foglalt aláírás a jogosítottól származik-e, — közömbös annak folytán, hogy a 12. sorszám alatt hiteles kiadmányban csatolt, a k.-i kir. törvényszék által 1921. május 26-án kelt Pkf. 1476/1921. sz. véghatározatból kitünöleg özv. R. B.-né a telekkönyvileg részére biztosított lakásjog alapján lakásigényléssel lépett fel, ami egymagában is igazolja, hogy tudott a kérdéses szolgalmi jog alapításáról, hogy annak bekebelezését tudomásul vette, s hogy a részére ügyletileg rendelt lakásszolgalmi jogot elfogadta. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a feleknek a szolgalmi jog ügyleti megalapításához szükséges megegyezése concludens tényekkel is kifejezésre juthat. Miután pedig a jogosított elfogadási nyilatkozata már egymagában a kiemelt lakásigényléssel is kifejezésre jutott: az anyagi jog szempontjából érvényesen létesült a kérdéses lakásszolgalmi jog jogügyleti megalapítása. Az, hogy a lakhatási jog engedélyi okiratában a jogcím megjelölve nincsen s hogy az eljárási szabályok megsértésével hiány dacára bekebeleztetett a lakhatási jog a telekkönyvbe, csupán a fokozatos fellebbvitel utján volt volna orvosolható, a bekebelezés tudomásul vétele folytán az alperessel szemben is jogerőre emelkedett bejegyzés azonban ebből az okból kitörlési keresettel meg nem támadható, mert a Polgárijogi Határozatok Tárába felvett 424. sz. elvi határozat szerint a Tkvi Rdts. 148. §-a csupán a telekkönyvezett anyagi jog oltalmára adja meg a kereseti jogot, amiből következik, hogy felperes csak akkor kérhetné a keresetben írt szolgalmi jog törlését, ha bizonyítaná, hogy a szolgalmi jog bekebelezésének alapjául szolgáló jogügylet valamely okból anyagilag érvénytelen. Ez azonban, melyre vonatkozóan felperes csak a fentieket hozta fel, fenn nem forog. (1933. jún. 12. — P. V. 6251/1932.) 113- 1928: XII. t.-c. 28. §. — Átértékelés mértéke le nem járt követelésnek jelzálogí biztosítás céljából átértékelése esetében. — Bár a bíróság a le nem járt követelést csak jelzálogi biztosítás céljából értékelheti át, s ez az átértékelés nem hat ki magának a követelésnek a lejárat után történő s akkori viszonyoknak megfelelő átértékelésére — mégis az a tény, hogy az átértékelés csupán biztosítás céljából történik, nem vonja szükségképen maga után azt, hogy a biztosítás mindenkor a teljes átértékelés eredményében jelentkező legmagasabb összeg erejéig adandó meg. K. Ez az utóbbi — a fellebbezési bíróság részéről elfoglalt — álláspont ugyanis végeredményben azt jelenti, hogy a jelzálog biztosítás céljából történő átértékelés minden esetben 100% erejéig volna eszközlendő. Az ily mérvű átértékelés azonban nem egyeztethető össze az átértékelési törvény 12. és 15. §-aiban kifejezetten hangsúlyozott méltányossági