Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]

472 tározat indokolásával összhangban az üzemi veszélyesség meltekben, amelyekre nézve az előadó a 84. számú teljes ülési halett az üzem természetének és terjedelmének, úgyszintén az eset egyéb körülményeinek is figyelembevételét javasolta. Nagyban és egészben fejlődést lát az előadó abban, hogy a javaslat szakít a vétkességi elv kizárólagosságával. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a római jogi felfogástól való eltérés épen a kiegyenlítő jogban indokolt, míg a forgalmi jog terén a római jogias technikával való teljes szakítás nem lenne helyénvaló. Általános szempontból nagyon szerencsésnek találta az előadó a kódex-javaslat szóbanlevő kettős irányúságát és ezzel kapcsolatban azt, hogy a javaslat tág teret enged a bíró jogfejlesztő tevékenységének. Épen ebben találja a kódexalkotás igazi jogcímét, hogy a tecnikai szabályokkal megkönnyíti ugyan a jogalkalmazás feladatát, de nem merevíti meg a jogot és fenntartva a kapcsolatot a múlttal, utat nyit egyúttal a jövő fejlődésnek, anélkül, hogy a forradalmi teljesen-újrakezdés menthetetlen hibájába esne. Medvígy Gábor: A ícldteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái. Nem tudjuk, hogy mire e sorok napvilágot látnak, megjelent-e már a kormánynak a földbirtokosok adósságát rendező újabb rendelete, de szeretnők remélni, hogy a rendelet azoknak az elveknek szem előtt tartásával fogja a kérdést megoldani, mint amely elveket a fenti cím alatt megjelent kis mü oly meggyőzően tárt a kormány és a társadalom elé. Elvek ... a háború óta de sok elvhangoztató változtatta meg sűrű egymásutánban álláspontját s mily kevesen vannak, akik rendületlenül kitartanak azon igazságok mellett, amelyek egy letűnt jobb kor erkölcsi státuszához tartoztak és amelyek legjobb jogászaink és legjelesebb közgazdáink szívét melegítették. Dr. Medvigy Cábor e kevesek közül való. „A jog erkölcsi tartalmát tagadná meg, ha valamely csak múló, felötlő szükséghez igazodva az egyetemes szempontok rovására alkalmi szabályokkal az örök gazdasági törvényekkel is szembeszállva korlátozná a hitelforgalomnak és feltételeinek szabadságát. Mert ebben az esetben erkölcsi tartalom nélkül maga volna a mindennél károsabb és rombolóbb önkény." Ily mottó-t írt maga elé ennek a monográfiának szerJOGIRODALOM.