Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]

473 zője és műve a humánitásnak, de ugyanakkor a gazdasági erők szabad összhangjának elveit igyekezett oly módon megegyeztetni, hogy hitelező és adós egyaránt méltányosságban részesüljön és érdekeik egyezése a közérdek, a nemzeti hitel csorbítatlan érvényesülésének megóvásával történjék meg. Az elgondolása szerzőnknek, amellyel a gazdaadósságok megoldását keresi, lényegében a fennálló jogelvek szerint és az egyenlő elbánás feltételének betartása mellett, nemcsak kiegyenlíteni és leszámolni kíván, hanem az eladósodott gazdának a földönfutástól való megóvását is célozza. A megoldás: külön és speciális mezőgazdasági kényszeregyességi eljárást, a lebonyolítás szervéül pedig az állami hatalmi szó kizárásával maguknak az érdekelteknek a kereskedelmi társaság (r.-t. vagy szövetkezet) formájában egybefogó szabad önrendelkezését jelöli meg.. A kényszeregyesség szerzőnk felfogása szerint csak úgy vezethet sikerre, ha a praktikusság áttöri a jogászi dogmatizmust és a jelzálogjogokat oly módon korlátozzuk, hogy 50 % -os terhelési határt állítunk fel: ezen innen eső hitelezők részesüljenek továbbra is külön kielégítési jogokban, míg a terhelési határon túl eső hitelezők egymás közt az egyenlő elbánás elve szerint, egy rangsorban, általában 50%-os hányad (quota) szerint az ingatlanérték további felerészéből nyerjenek kiegyenlítést; az adós pedig, míg birtoka a szükséges mérvben értékesíttetik, mint haszonbérlő megmaradjon s a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresében jelentkező érték 4%-át fizesse haszonbérül és ezen felül évi 1% törlesztést is teljesítsen. Szerzőnk igen meggyőzően mutatja ki, hogy az 50%-os terhelési határ a zálogleveles kölcsönöket jogi helyzetükben általában érintetlenül hagyná és így a külföldiek a magyar hitelforgalom biztonságába vetett bizalmát nem rendítené meg, sőt fokozná. Ami a felállítandó új hitelszervezetet illeti, szellemesnek találjuk a szerzőnk elgondolását, amely a részvénytársaság jogi formáját kölcsönzi ki a földteherrendezés céljaira olyformán, hogy a terhelési határon innen levő hitelezők elsőbbségi kötvényeket kapnának követelésükért engedmény fejében, míg a terhelési határon túl levő hitelezők elsőbbségi részvényeket kapnának követeléseik fejében, végül a gazda törzsrészvényt az ingatlana ellenében azon értékrész erejéig, amely az 50%-os terhelési határon túl jelentkező követelések összeszámolása és ezeknek 50%-os kielégítése után fennmarad.