Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 8. szám - Behajthatók-e a 25 pengőn aluli követelések?
109' Ennélfogva a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság elkülönített végítéletét megváltoztatta, felperest a II. r. alperessel szemben keresetével elutasította s mint pervesztest, a Pp. 543., 508. és 425. §-ai alapján mindháromfokú eljárásában felmerült költségben marasztalta. (1933. máj. 26. — P. IV. 337/1932.) 100. (Kt. 20. §.) — 1908: LVII. t.-c. 1. §. — Az üzletátvevő tudakozódási kötelezettsége. — Az üzletátvevő a könyvekből ki nem tünő hitelezőket hírlap útján jelentkezésre csak akkor köteles felhívni, ha a fennálló körülmények alapján az üzleti könyvekben nem szereplő üzleti tartozások fennállásával számolnia kell. (Nem szószerínt a határozatból.) K. A fellebbezési bírósági ítélet indokolása szerint az alperes a felebbezési eljárásban nem tette vitássá azt, hogy a felperes kereseti követelése a B. testvérek cég üzleti könyveiben és levelezéseiben nem szerepelt. Ez a „ténymegállapítás a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt is irányadó, mert az, hogy az alperes a szóbeli tárgyaláson a fellebbezési bíróság iíéleti megállapításának megfelelő kijelentést megtette, a Pp. 402. §-a értemében csak a tárgyalási jegyzőkönyv vagy mellékleteivel volna megcáfolható, ezekben azonban a fellebbezési bírósági ítélet fenti megállapításával ellentétben álló adat nincs. A beszerzett periratok tartalmának megfelelően megállapított tényállás szerint pedig a felperes csak 1911. május 20. napján indított keresetet a B. testvérek ellen követelésének megfizetése iránt. Mindezek figyelembe vételével a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül jutott ítéleti indokolásában arra az eredményre, hogy az alperes az 1911. május 17-én történt üzletáruházás idején az átruházó B. testvérek kereseti tartozásáról nem tudott és arról a rendes kereskedő gondosságának kifejtése mellett sem szerezhetett tudomást, mert az alperesnek a felperesi követelésre vonatkozó tudomásszerzése tekintetében bizonyításra kötelezett felperes nem hozott fel és nem igazolt oly ténykörülményeket, amelyekből megállapítható volna, hogy az átruházó cég üzleti könyveiben és levelezésében nem szereplő kereseti követelésről az alperes- valami más módon mégis tudomást nyert, mert továbbá az üzletátruházás idejében még meg sem indult perről az alperes az üzletátruházáskor nyilván nem szerezhetett semmiféle utánjárás vagy tudakozódás útján értesülést és mert végül az alperes azzal, hogy az üzletátvétel előtt hírlapi felhívást nem tett közzé az átvett üzletet terhelő követelések bejelentésére és érvényesítésére, a rendes kereskedői gondosságot meg nem sértette. Ugyanis nem merült fel a perben adat oly körülmények fenforgására, amelyekre tekintettel az alperesnek a fentiek szerint megtörtént üzletátvételkor az üzleti könyvekben nem szereplő üzleti tartozások fennállásával számolnia kellett s ezért a jelen esetben az üzletátvevő alperes terhére a hirlapi felhívás mellőzése miatt és azért, mert az átvétel nyilvánosságra hozatala tekintetében egyéb intézkedést sem tett, a rendes kereskedői gondosság megsértése nem róható. Az ítéleti döntés tehát, amely szerint az alperesnek, mint üzletátvevő-