Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Az ügyvédi képviselet kiterjesztése

430 az ábrázolt személyek beleegyezését ahhoz, hogy fényképüket hirdetési táblákon elhelyezhesse és felperesek javára nem vagyoni kár megfizetésére is kötelezte. A P. I. 3647/1928. sz. ítélet érdekes megállapításokat tartalmaz még a fényképekre, különösen pedig a közéletben szereplő egyének fényképeinek közlésére vonatkozóan. Alaptételnek tekinti, hogy a közzétételhez az ábrázolt személy beleegyezése szükséges. Viszont e jogszabály merevségét azzal enyhíti hogy azt vélelmezi, hogy ,,ha a napilap valamely a közéletben szereplő személy arcképét a működéséről, szerepléséről vagy ténykedéséről szóló cikk kíséretében közli, az élet mai felfogása szerint feltehető, hogy ily esetekben a fénykép közlése ellen az illető közéleti egyéniségnek nincsen kifogása. Ha azonban az arckép oly beállítást tartalmazó cikk keretében tétetik közzé, amely az ábrázolt személyre nyilván bántó és lekicsinylő: akkor már kizártnak kell tekinteni, hogy az ábrázolt személy az arckép közzétételéhez hozzájárult," E vélelmet, ámbár nincs jogi alapja, örömmel kell üdvözölni, mert számol a való élet követelményeivel és logikusan vonja le annak eredményeit. Sok esetben az ábrázolt személyek beleegyezése meg sem szerezhető, pl. közéleti férfiak temetéséről, nyilvános ünnepélyek, felvonulások, tömegjelenetek stb. alkalmából készült fényképek. Mármost bármelyik lefényképezett lézengő járókelő szerzői jogának megsértését panaszolhassa, mert a kép valamely belföldi vagy külföldi képeslapban megjelent? Az ilyen kereseteket, ha kerülő utakon vett következtetésekkel is, de mindig el fogja a bíróság utasítani. A Mt. 108. §-a ezekre az esetekre is helyes szabályozást nyújt, mert csupán azt tekinti a személyiségi jog megsértésének, ha valaki másnak képmásával stb. visszaél. A Kúriának pedig előbb ismertetett ítélete a szerzői jogi törvényt kiegészítő, magyarázó vélelmek konstituálásával a „visszaélés"-t akarta megakadályozni. Megint egy szép példája a javaslat szinte észrevétlen átszürődésének bírói gyakorlatba. Dr. Grossmann László. ÜGYVÉDSÉG Az ügyvédi képviselet kiterjesztése. Régi kívánsága az ügyvédi karnak, hogy a kötelező ügyvédi képviselet kiterjesztessék. Legutóbb a pécsi vándorgyűlés hozott egyhangúlag olyan határozatot, hogy kívánatosnak tartja, hogy a kötelező ügyvédi képviselet határa a polgári peres ügyekben 500 pengőre szállítassék le. Hivatalos körök azonban a legteljesebb hallgatásba burkolóznak e kérdés tekintetében. A hallgatás ugyan azt mutatja, hogy a kérdés félve-