Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A fényképezett személy szerzői joga

428 szerző kapcsolatát művéhez a mérnök országhatármárő lencséi szabják meg. IV. A módosított Berni Egyezményben foglalt kollizíónormák szerint — már pedig mint lex speciális ez a törvény alkalmazandó — három nemzetközi magánjogi kérdés döntendő el. a) Az első kérdés az Egyezmény 18. cikkéhez kapcsolódik, amely a francia jogra utal. Ez a törvényhely az egyezmény alkalmazási körét azokra a művekre korlátozza, amelyek az egyezmény életbelépésének időpontjában nem váltak a védelmi időtartam lejárta miatt származásuk országában szabaddá. A magyar bíró első feladata tehát annak megállapítása, hogy 1922ben a Fécondité Franciaországban védett volt-e. Felelet: igen. b) A második kérdés, vájjon alkalmazható-e az Egyezmény 4. cikke, amely annak az államnak jogára utal, ahol a védelmet igénylik. Az Egyezmény szerint a 4. cikk alkalmazása attól függ, hogy szabaddá vált-e a mű abban*az országban, ahol a védelmet igénylik. A magyar jog tartalmán dől tehát meg a 4. cikk alkalmazhatósága. Felelet: a 4. cikk nem alkalmazható. c) A harmadik kérdés így hangzik: Mely jogszabály állapítja meg az alkalmazandó jogot, ha a 4. cikkben foglalt jogszabály azért nem alkalmazható, mert a mű a védelem helyének országban már szabaddá vált. A felelet erre a kérdésre az Egyezmény így adja meg: a fennálló vagy később létre jövő külön egyezmények, ezek hiányában a védelem helyének joga alkalmazandó. 1. Minthogy a módosított Berni Egyezmény tehát az előbbi nemzetközi szerződésben foglalt kolliziónormát nem abrogálta, ma is a Rendeletek Tárában (1879. évi 115 .o.) foglalt ütközési szabályt és következésképen a magyar jogot kellene alkalmaznunk, ha ez a nemzetközi szerződés más okból (háború) hatályát el nem vesztette volna. Ha ezt az egyezményt alkalmaznók, melv a lex loci defensionis-ra utal, az új szerzői jogi törvény 82. §-ában találnók az alkalmazandó anyagi jogszabályt. 2. Ha azonban megállapítanék, hogy külön egyezmény nincs, akkor is a szerzői jogi törvény 82. §-ához jutnánk, ha sokkal körülményesebben is mint a kir. Kúria. Ezzel a hosszadalmas gondolatmenettel azonban igazolnunk sikerült a kir. Kúria ítéletének helyességét és az elzárkózottságában legalább következetes tételes nemzetközi magánjogi szabályt. Dr. Goldberger József. A fényképezett személy szerzői joga. Szerzői jogi törvényünk szerint az arcképek és szoborképmások szerzői jogának gyakorlásához a megrendelő beleegyezése is szükséges. A törvénynek ez a rendelkezése sajnálatosan fogyatékos, mert a megrendelő személye igen gyakran nem azonos az ábrázolt személlyel. Mindennapos dolog, hogy az ábrázolt személy akarata ellenére ké-