Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A Zola-eset

426 A probléma a jogrendszerek súrlódásának problémája, kolliziós, határ jogi probléma, melynek megoldására a nemzetközi magánjog hivatott. Bíróságaink elé ritkán kerül olyan nemzetközi vonatkozású jogeset, ahol az alkalmazandó jogot kell tudatosan felkutatni, ahol a jogrendszer megtalálásán dől el a jogvita. Bírói gyakorlatunk azonban egyre nagyobb megértéssel vizsgálja a jogszabályok versengését s e sorok írója örömmel mutathatta meg a külföldnek a kir. Kúria néhány szép határozatát a Zeitschrift für auslándisches und internationales Privatrecht-ben. Feladatunk tehát az, hogy felleljük a kollizíónormát, kapcsoló elvet, ütközési szabályt a magyar tételes jog forrásai között. A kir. Kúria álláspontja szerint ,,abban a kérdésben, hogy a D) alatti szerződésen alapuló magyar fordítási jog szerzői jogi védelme tekintetében a francia avagy a magyar jog irányadó-e, helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a szóban lévő fordítási jog védelmét a magyar jog szempontjából kell megítélni. Következik ez abból, hogy a D) alatti szerződést Zola Emillel budapesti kiadóvállalat kötötte s a dolog természete szerint a magyarra fordítás jogának Magyarországon való gyakorlása volt tervbe véve, aminthogy a tervbe vett magyar fordítás 1899-ben valóban Magyarországon jelent meg s magyar hatóságnál volt bejelentve és bemutatva." II. A kir. Kúria álláspontja lex specialis-ra támaszkodhatik. Az 1879. évi III. t.-c. alapján törvény erejű jogforrásunk az a nemzetközi szerződés, amelyet az osztrák Reichsgesetzblatt 1866. évi 164.—167. számaiban, majd jóval utóbb a Rendeletek Tárában találhatni (1879. évi 115. o.). Ez a Franciaországgal kötött megállapodás 1. szakaszában az alábbi jogszabályt adja: Les auteurs.. . jouiront dans chacun des deux États, réciproquement, des avantages, qui y sont ou y seront attribués par la loi a lá propriété des ouvrages de littérature ou d'art." A szerzők a két állam mindegyikében kölcsönösen azokat az előnyöket fogják élvezni, amelyeket a törvény ott kölcsönöz vagy ott fog kölcsönzni az irodalmi vagy művészi művek tulajdonjogának. A hangsúly az „y" szócskán van és ez a betű, amelyen véres viták voltak valaha, ennek a pernek is birája. A fentebb szószerint idézett jogforrás ugyanis nemcsak viszonosságot proklamál, hanem kitűzi az alkalmazandó jogot is. Tartalma ez: a bíró a szerzői jogvédelem tartalmát azon állam jogszabályai szerint dönti el, amely államban a szerző a szerzői jogot gyakorolja, ahol a könyvet kiadja, forgalomba hozza, ahol szerzői jogát megsértik. Nem az állampolgárság joga alkalmazandó, a lex patriae, nem a bíró államának joga: a lex fori, nem a származás joga, amire a módosított Berni Egyezmény 18. cikke utal: a lex originis, hanem a védelem helyének joga: a lex loci defensionis. Ez pedig a magyar jog.