Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A magasabb érdek szerepe a gazdasági lehetetlenülésnél

424 sem emelkednek a társadalom értékítéletében olyan fokra, hogy az egyes kereskedők érdekeinek összességét a kereskedelem érdekévé fokoznák, aminélfogva a tisztességtelen versenytől való eltiltás motívuma mindig kizárólag a sérelmes tevékenység által megsértett magánérdek, illetve magánérdekek védelme. Az egyes kereskedőknek viszont érdeke pl. az is, hogy a határozott időtartamra kötött üzletbérleti szerződésekben vállalt és a változott viszonyoknál fogva elviselhetetlenül magas terhek enyhíttessenek (bérleszállítás), vagy éppen a szerződés teljesen felbontassék. A kereskedőket sújtó erős dekonjunktúra folytán a bérleszállításra irányuló ezeknek az igényeknek az elbírálásánál már nem az egyes kereskedő magánérdekéből indul ki a jogalkalmazó bíró, hanem azt a magasabb értékelést is közelengedi szemléletéhez, amit a társadalom felfogásában a kereskedelem érdeke jelent. Amott — a tisztességtelen verseny esetében — a jogszabály által lekötött érdekkel nem áll szemben a jogalkalmazásnál a posteriori figyelembe jöhető magasabb érdek, emitt — a bérleszállítás kérdésénél — a szerződési kötelező erő szabálya által lekötött érdekkel — a szerződő félnek a szerződés előnyeihez fűződő érdekeivel — szemben áll olyan magasabb érdek, amelyet a szerződés le nem kötött, mert le sem köthetett, minthogy a szerződésnek sem tárgyát, sem motívumát soha nem képezte. A publica opinio vizsgálata adja meg a bírónak az útmutatást annak megítéléséhez, hogy mely érdekek tekinthetők a jogszabályok, illetve ügyletek rendelkezései által meghaladottaknak és melyek élnek a jogszabályok és ügyletek világától független, azok felett lebegő életet. Az érdekek lekötöttségének a priori szemlélete nem zárja ki tehát a magasabb érdekeknek a posteriori érvényesülését. A jogszabályokkal, illetve jogügyletekkel lekötött magánérdeket maga a jogszabály is feloldhatja valamely a posteriori figyelembejövő, magasabb érdek parancsszava folytán. így pl a 4600/1933. M. E, számú rendelet, amely az igazgatóság és felügyelő bizottsági tagok, valamint a határozott időre kötött szolgálati szerződéssel alkalmazottak javadalmazását a változott viszonyokhoz képest csökkenteni engedi. A vállalatokat sújtó dekonjunktúra folytán szóhoz jutó magasabb érdek: a vállalatok fennmaradásához fűződő érdek parancsoló szükséggel emeltette jogszabállyá az egyes alkalmaztatási szerződésekben lekötött magánérdekek feloldását és a szembenálló magánérdekek közül a vállalati érdekek honorálását. A magasabb érdek azonban rendszerint nem önmagában jelentkezik, hanem szemben állva valamely másik magasabb érdekkel. A határozott időtartamú üzletbér szerződések esetében pl. a kereskedelem boldogulását szem előtt tartó magasabb ér-