Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Biztosítási szerződés - naturalis obligatio

alá, ahol a díjfizetés elmulasztásának következményei a teljes időszak díjával kapcsolatosan álltak be, vagyis a szerződő az évfordulókor esedékes díj megfizetését mulasztotta el. Az el­lenkező nézet lehetőségének elismerése mellett szerény felfogá­som szerint a jelenlegi bírói gyakorlat ebben az esetben az egye­dül elképzelhető helyes megoldás. Nyíltabb azonban a kérdés abban a — sokszorosan nagyobb gyakorlati jelentőségű — esetben, ha a szerződő az új folytató­lagos időszak díjainak egy, vagy több részletét már megfizette és így az időszakon belül esik késedelembe. Egy konkrét per tényállása értelmében az új biztosítási időszak december 1-én kezdődött, a szerződő 5 hónapon át — május l-ig — fizette a díjakat és a díjfizetés elmulasztása után, még ugyanabban a biz­tosítási időszakban november 15-én meghalt. A Kúria elutasít a következő indokolással: ,,A m. kir. Kúriának többrendbeli ítéletében egyöntetűen kifejezett már állandósult joggyakorlata értelmében az 1927: X. t.-c. 5. §-ának első bekezdésében a biztosító részéről megkí­vánt, a biztosítotthoz intézendő felhívásnak a szüksége csakis olyan esetekre vonatkoztatható, amikor az első biztosítási idő­szakra, vagy olyan későbbi (folytatólagos) biztosítási időszakra eső biztosítási díjról van szó, amely folytatólagos biztosítási díjnak, vagy díjrészleteknek megfizetésére a biztosított magát külön-külön a mindenkori esedékességre írásban kötelezte, mint amely biztosítási díjakat a biztosító a törvény értelmében bírói úton érvényesíteni is jogosult, de amely díjaknak ellenértéke­ként viszont a biztosító erre az időre a biztosítási kockázatot is viselni köteles a biztosítottal szemben. Az irányadó tényállás szerint a biztosított a folytatólagos időszaki díjaknak megfizetésére külön-külön írásbeli kötelezett­séget nem vállalt, ennélfogva a díjaknak bírói úton való érvé­nyesítésére, a biztosító alperes az 1927: X. t.-c. 9. §-a értelmé­ben jogosítva nem lett volna. Igaz ugyan, hogy a perbeli kötvényre rávezetett általános biztosítási feltételeknek a társaság díjkövetelésének bírói érvé­nyesítéséről szóló 5. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a társaság a későbbi időszakok díjait a biztosítottnak erre vonat­kozó külön-külön írásbeli kötelezés hiányában abban az eset­ben is érvényesítheti bírói úton ,,ha a szerződő (t. i. a biztosí­tott) a folyó biztosítási év díjának egy részét már megfizette, vagyis a díjfizetést az illető biztosítási évre már megkezdte", azonban ez a szerződéses kikötés, mint a fenti törvényes kény­szerítő erejű rendelkezéssel egyenesen ellentétben álló kikötés, joghatállyal nem bir, mert az egymással szerződő felek az egy­más közötti jogviszonyukat illetően csakis olyan szerződéses kikötéseket tehetnek, amelyek jogérvényes törvényi rendelke­zésekkel ellentétben nem állanak."

Next

/
Thumbnails
Contents