Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A H.T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme

406 lek egyénisége és cselekményeiknek egymással való kapcsolata jönnek bírói értékelés alá. Ezek azok a kritika alá vett esetek, amikor a mindkét fél részéről fennforgó vétkesség dacára a Kúria nem bont. Nem bont: mert a feldultságot nem látja fennforogni.20) Itt azután belátás: bírói belátás kérdése, hogy a törvény értelmében a favor matrimonii mily súllyal bírjon. A nagyon laza erkölcsi viszonyok között lehet arra az álláspontra is helyezkedni, hogy az államérdek nem tűrheti, hogy az egyének a közerkölcsöt oly kevésbe vegyék, mint az ily esetekben előtárulni szokott. Ez a nézőpont arra vezetne, hogy bármily nagyfokú — de mindkét részen fennforgó vétkes magatartás nyert is megállapítást: viszonylagosan ezeknek az egyéneknek a házasságát nem tekinti feldultnak.21) Természetesen lehet, más nézőpontról szemlélve, azt is mondani, hogy ily egyének nem méltók arra, hogy a becsületes társadalom házassági intézményében éljenek. Quid nunc? — töpreng a társadalmi züllöttséget szemlélő bíró. Salus rei publicae! mondja a kritikus. Ha mindkét fél terhére csak csekélyebb súlyú kötelességsértések forognak fenn: a feldultság hiányát mindkét féllel szemben könnyű megállapítani. Az elutasítás tehát megnyug' vást hozhat. A kereset és viszontkereset esetében e két szélsőséges színezés közé esnek azok az árnyalódások, amelyeket csak a bírói székben ülők érzékelhetnek. Az államérdek szem előtt tartásával a kölcsönösen támasztott perek a felekre végződhetnek elutasítással, de a házassági perekben a salus rei publicae fö20) K. P. III. 3226/1930. — Az alperes-nő a házassági életközösséget 1928. V. 3-án megszüntette, mert a felperes előző nap azzal gyanúsította meg, hogy őt az alperes meg akarja mérgezni. A fölperesről pedig az alperes azt híresztelte, hogy nem kellett volna neki megnősülni, mert amikor vele érintkezni akar, tehetetlen. Kereset és viszontkereset elutasítása után — mindkét fél fölülvizsgálattal él. Az életközösség visszaállítása céljából a perindítás előtt megjelent alperesnek a férj azt mondotta: ha akarsz, itt maradhatsz, ha nem, elmehetsz. Kúria: maguk a házasfelek se tekintették a kötelességsértéseket oly súlyosaknak, hogy a házasság feldultnak volna minősíthető. (1931. III. 11.) b) A Kúria mindkét fél hibájából bont: ha a feldultságot meg tudja állapítani. Ez ma a döntések irányvonala. Azt, hogy ettől elhajlás lesz-e, vagy nem: a jövő titka. 21) A házasfelek egyénisége és életviszonyai determinálják a döntést.