Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A H.T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme

401 a házasság felbontásának nem volt helye. Ennek a legsúlyosabb esete: a házasságtörtés volt.12) Az indokok azonban helyesen emelik ki, hogy amely rendszer a compensatio álláspontjára helyezkedik, az következetesen nem állapodhatik meg a házasságtörésnél, hanem az egyszer elfogadott alapon azt a felbontási rendszer egész területén meg kell honosítania. Erre azonban egyetlen törvényhozás sem vállalkozott. Épen ezért a magyar javaslat a compensatio kérdését teljesen elutasította, amidőn kimondotta, hogy: az a körülmény, hogy a felbontást kérő fél ellen is forog fenn bontó-ok, a kereseti jogot ki nem zárja. Ez a tétel áll a H. T. 80. §-ban szabályozott viszonylagos bontóokokra is. Ennek a tételnek a folyománya a H. T. 85. §. II. bekezdésének az a rendelkezése, hogy az alperes által viszontkereset is emelhető s ekkor: Ha viszontkereset folytán mindkét házasfél hibájából történt a házasság felbontása, a bíró mind a két házastársat vétkesnek nyilvánítja. Viszontkereset nélkül is kérheti alperes, hogy a házasság felbontása esetében a felperes is vétkesnek mondassék ki, ha ellene bontóokot igazol. (III. bekezdés.)13) Ezek a szabatos és világos rendelkezések kétségtelenné teszik, hogy a magyar házassági jog bontási rendszerében compensatióról (beszámításról) csak negatív értelemben eshetik szó. Compensatióról az objektív kritika nem beszélhet, mert a magyar bírói gyakorlat a törvény világos rendelkezésénél fogva erre az egyházjogi és német particuláris jogterületre nem tévedt. A compensatio elvétől teljesen különálló relativitás elve azonban a viszonylagos bontóokokkal kapcsolatban a magyar házassági törvény vétkességi rendszeréből okszerűen foly. 12) A részletekben ezeket a variánsokat találjuk: 1. A szász polgári törvénykönyv szerint, ha mindkét fél házasságtörést követett el, vagy ha az egyik házasságtörést, a másik természetelleni fajtalanságot, kettős házasságot, vagy megfertőzést követett el, a házasság felbontása nem volt kimondható. 2. A porosz Landrecht kimondotta, hogy: a nő, ki házasságtörést követett el, nem védekezhetik azzal, hogy férje ugyanoly cselekményben vétkes. (II. R. 1. c. 671. §.) 3. A magyar felekezeti egyház jogok hasonló elveket juttattak kifejezésre. A görögkeleti egyház jogában általános szabály volt, hogy aki a házasság felbontására ugyanoly okot szolgáltatott, mint házastársa, a kereseti jogát eljátszotta. (A részleteket lásd: Grosschmid Benő: A házassági törvény, 1908. Bp.) 13) A H. T. 85. §-ra vonatkozó cikkeim: 1. Az igazság küzdelme a törvényszöveggel. Magyar Jogi Szemle: 1927., 283. 1.