Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A H.T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme

400 gyar törvényhozás — a közópeurópai törvényhozások módjára — az absolut (feltétlen) bontóokokat (76—79. §.) élesen elkülöníti a 80. §-ban meghatározott relatív (viszonylagos) bontóokoktól. Ez rendszerbelileg azonos azokkal a külföldi törvényhozási intézkedésekkel, amelyek a bírói cognitiónak a bontás kérdésében teret engednek. A magyar törvény egész világosan ezen az úton haladt, amidőn kifejezi: „A külföldi törvényhozások sem elégedtek meg az általánosan elfogadott concrét váló-okok (bontó-okok) megállapításával, hanem szükségesnek tartották a bírói attribitumnak szabadabb mozgást biztosítani, hogy annak segélyével a törvény útmutatása szerint a házasság oly esetben is felbontható legyen, midőn az egyik házasfélnek kötelességellenes magatartása következtében lényegében megsemmisült s annak fenntartása az ártatlan félre nézve céltalan és igazságtalan szigort tartalmazna.10) Ezen felül a javaslat felbontási rendszerének alapeszméjéhez híven a H. T. 80. §-ban megállapított bontóokok lényegét ahhoz kötötte, hogy azok a házastársak vétkes magaviseletén sarkalljanak és hogy a házassági viszonyra való hatásuk tekintetében egyvonalba legyenek helyezhetők a feltétlen bontóokokkal. Ez a bírói cognitio alá eső feldultságban jut kifejezésre. Ez a gyakorlatban a különböző házasfelek egyéniségének megfelelő relativitás, A H. T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes megértése szempontjából szükséges még tisztázni a H. T. 80. §-ban foglalt viszonylagosság (relativitás) elvével szemben — a H. T. 81. §ban nemlegesen szabályozott beszámítás (compensatio) kérdését is. Az utóbb hivatkozott törvényhely II, bekezdése kimondja: Az a körülmény, hogy a felbontást kérő házasfél ellen is forog fenn bontóok, a kereseti jogot ki nem zárja. E tételben a magyar törvényhozás liberalizmusa van megörökítve. A büntetőjog retorsios rendszere (fogat-fogért, szemetszemért) cseng ki a canonjog eme rendszeréből: pária delicta mutua compensatione telluntur. Ez azután a német világi és az egyházi házassági jogokba is átment oly alakban, hogy: mindkét házasfél vétkessége esetén ) Ha ezt a gondolatot megfigyeljük, a favor matrimonii-vel szemben csak az ártatlan fél igényelheti a kötelékből való szabadulást. A mindkét tél vétkessége az intézmény szempontjából nem méltánylást érdemlő mozzanat!