Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A H.T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme

397 házasságkötésnek, mint a bontásnak és elválasztásnak oly sokfélesége volt gyakorlatban, hogy a megkötés alakjának egység3 állami szempontból önmagában parancsolólag követelte a sokféleség megszüntetését. A házasság felbontása kérdésében jelentkezett többféle egyházi és a részleges polgári bíráskodás helyébe is az egységes állami bíráskodás behozatala magasabb nemzeti szempontból elodázhatatlan volt. Szilágyi Dezső szerint: Az a nemzet, amely a házassági jog terén a nemzetiségi és vallási különbségeknek tág teret nyit és a házasság állami rendezéséről lemond, az összeforrasztás nagy tényezőjét utasítja el magától. Ha az élet legfontosabb és alapvető intézménye nem az államhatalomtól közvetlenül nyeri szabályozását, ha az ezen intézményből keletkező vitás kérdéseket nem az államhatalom közegei intézik: ügy az állam saját hivatása terén háttérbe szorul. A vallási felfogásoknak jogosultságát, szabad fejlődését, érvényesülését a törvény nem érintette és nem is szándékozott csorbítani. A törvény alapmotívuma cseng ki tehát e szavakban: A törvény abból indul ki, hogy az állami szabályozás alá a házassági viszonynak csak jogi oldala, csak polgári jogrendje tartozik. Elismeri, hogy a házassági viszonynak van vallási oldala is. E vallási momentumokat nem teszi a törvény szabályozás tárgyává. A házassági viszony ezen oldalát egészen az egyház körébe esőnek tartja.3) De a nagy codificator logikai okszerűséggel eljutott kérdésünk magjához: Habár a javaslat a házasságot polgári mivoltában tette szabályozás tárgyává, az korántsem jelenti azt, mintha a házasságot közönséges magánjogi ügyletnek tekintené és ennek megfelelőleg alkotná meg keletkezésének és megszűnésének feltételeit. Ellenkezőleg; folytonos tekintettel van a házasság természetére és kiváló figyelemben részesíti annak erkölcsi vonatkozását. Ennek megfelelően alkotta meg az akadályok rendszerét és a házasság erkölcsi intézményi jellegének kiváló méltatásával állapította meg a házasság felbontásának feltételeit is.4) ~) n. i. it^. »• *) A házasságkötés szempontjából a mohamedán vallás bevettnek nyilvánítása az 1916: XVII. t.-c. által — azt a korlátozást is magában rejtette, hogy a monogám házassági rendszerben a mohamedán is egynejű kellett, hogy maradjon. A bevettnek nyilvánítás előtt a mohamedán férj közjegyzői okiratban mondott le arról, hogy a „seriat" törvény szerint megengedett többnejűséget nem fogja Törökországba való visszatérés esetében se gyakorolni. 1*