Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Dr. Sárffy Andor: Magánjogi alapismeretek [könyvismertetés]

93 az ő vagyoni romlását idézné elő, hanem a szolgáltatás mennyiségének a megállapításánál szem előtt tartott körülmények lényeges megváltozása esetében — enélkül is. (K. 1933. máj. 24. — P. I. 432; 1932.) 84. (Pp. 521. §.) Te. 37. §. — Pergátló körülmény tárgyában hozott ítélet ellen felülvizsgálati kérelem. — A Te. 37. §-ának azt a rendelkezését, hogy a fellebbezési bíróság ítélete ellen a felperes nem élhet felülvizsgálattal, ha a fellebbezési bíróság ítéletével elutasított követelésnek vagy követelésrésznek, alperes pedig nem élhet felülvizsgálattal, ha a fellebbezési bíróság ítéletével megítélt követelésnek vagy követelésrésznek értéke (felülvizsgálati érték) nem haladja meg a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt, — a pergátló kifogás vagy hivatalból észlelt pergátló körülmény tárgyában hzott ítéletekre is értelemszerűen alkalmazni kell akként, hogy a fellebbezési bíróságnak ilyen ítélete ellen csak az a fél élhet felülvizsgálattal, akinek az ítélet megváltoztatásához fűződő vagyoni érdeke a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt meghaladja. Ebből pedig önként következik, hogy a felperes a fellebbezési bíróságnak a pert pergátló körülmény miatt megszüntető ítélete ellen nem élhet felülvizsgálattal, ha az egész kereseti követelés nem haladja meg a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt, mert a felperesnek ez ítélet megváltoztatásához fűződő vagyoni érdeke, miként a kereseti követelés teljes elutasítása esetén, úgy a per megszüntetése esetén sem haladhatja meg a kereseti követelés teljes öszszegét, vagy a nem pénzbeli követelés teljes értékét. (K. 1933. máj. 17. — P. I. 10/1932.) 85. Pp. 682. §. — Házasság felbontása alapjául szolgáló vétkesség, mint perújítás tárgya. — A Pp. 682. §-ban foglalt jogszabály kizárja, hogy a bontás alapjául szolgáló vétkesség az ebből folyó és ezzel kapcsolatos nőtartás kérdése szempontjából is perújítás tárgyává tétessék, de nem zárja ki a megítélt nőtartásra vonatkozó érdemtelenség bizonyítását oly tények alapján, amelyek a viszontkereset alapjaként nem tudás okából, vagy perjogilag érvényesíthetők nem voltak, vagy a bontás kimondása után merültek fel. K. A bíróság a peres felek házasságát a m. kir. Kúriának 1926. évi május hó 7. napján P. III. 1341—1926/64. sorsz. alatt kelt ítélete szerint a férj hibájából (H. T. 80. §-a) és vétkessé nyilvánításával bontotta fel; ellenben a férjet a H. T. 80. §. a) pontjára alapított viszontkeresetével eluta* sította. Ebből folyóan a m. kir. Kúria a H. T. 90. §-a alapján az alperes férjet nőtartás fizetésére kötelezte. ^ 1. Dr. F. J. alperes a felperesnő által a nőtartás összegének felemelésére irányított e perben viszontkeresetében a nőtartás megszüntetését el-