Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Római Jog. Irta: Dr. Személyi Kálmán [könyvismertetés]

391 hajtás ellenük nem vezethető, még abban a védelemben is részesüljenek, hogy a valutavédelmi intézkedések megszüntetése után lehessen csak ellenük megkezdeni a peres eljárást. A külföldi hitelezők szempontjából pedig visszatetsző ez az intézkedés, mely a bírói munka ökonómiáját is rontaná a korlátozások lebontása után hirtelen lavinájával újra felveendő és megindítandó perekkel. A külföldi talán be fogja látni, hogy végrehajtást nem vezethet, de hogy addig, amíg ez az időpont elérkezik, még azokat a szükséges előkészületi cselekményeket se vihesse véghez, amelyek a követelésének majdani akadálytalan ár> ényesítéséhez szükségesek s majd a korlátozások megszüntetése után legyen kénytelen még évekig pert folytatni s így várakozási ideje a szükségen felül megnöveltessék — könnyen fogja olyan intézkedésnek tekinteni, amelyből vagy azt a következtetést vonja le, hogy Magyarországgal üzletet nem szabad kötni vagT/ hogy saját kormányát retorziós eszközök igénybevételére serkentse. Egyik sem olyan kívánatos, hogy ezért a perfe'iü*|gesztő rendelkezés fenntartandó volna. Az árú- és értéktőzsde vezetőségét ezeknek a körülményeknek a felismerése késztette arra, hogy a kereskedelmi miniszter úrhoz felterjesztéssel forduljon, amely felterjesztésében azt kérte, hogy a külföldi hitelezők állandó képviselői jogosíttassanak fel arra, hogy ilyen pereiket lefolytathassák. Ideje volna, hogy az ügyvédség is hasonló mozgalmat indítson, mert e kérdés helyes megoldása nemcsak ügyvédi érdek, de gazdasági közérdek is. Ugy gondoljuk, hogy az ügyvédek, mint a külföldi hitelezők állandó képviselői ugyanígy feljogosíthatok lennének a perek lefolytatására, mint a kereskedelmi képviselők. Reméljük, hogy az ügyvédi közületek részéről rövidesen láthatjuk majd a szükséges megmozdulást, aminek eddigi elmaradását s hibáztatnunk kell és reméljük, hogy így a gazdasági élet és ügyvédség részéről meginduló közös akciónak rövidesen eredménye is lesz. Dr. Brózik Félix. JOGIRODALOM. Római Jog. Irta: Dr. Személyi Kálmán. A római jog magyar irodalma évtizedek óta majdnem a teljes mozdulatlanság képét mutatja. Pázmány Zoltánnak a pécsi egyetem római jogi tanárának néhány évvel ezelőtt megjelent könyve után most Személyi Kálmán budapesti egyetemi magántanár két kötetes munkája szakította meg a hosszú ideje tartó szünetet. Akik, mint mi azt az álláspontot valljuk, hogy a római jog tanítására feltétlen szükség van, örömmel kell, hogy üdvözöljük Személyi munkáját. A könyv legnagyobb jelentőségét abban látjuk, hogy Személyi a római jog történetileg lezárt rendszerét mai szemmel elevenen tudja lát-