Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Római Jog. Irta: Dr. Személyi Kálmán [könyvismertetés]

392 tatni. A római jog igen megkövesedett tételeit a maguk élet­szerűségében az őket mozgató történeti erők reájuk való hatásában tünteti fel. A sokszor idézett római jogi parroe­miákat, amelyeknek valódi tartalmát éppen megszokottsá­guk szinte elfeledteti, a jogélet elevenen mozgó tényezője­ként világosítja meg. Ennek egyik kitűnő példája a római jognak a reguláról szóló tanítása. Személyi szemléltetően fejti ki a ,,non ex regula ius sumatur sed ex iure quod est regula fiat" tételének valódi értelmét és ebbeli jelentősé­gét, A regula a jogtételből elvont rendszerző, félig a jogta­nítás, félig a jogalkalmazás céljait szolgáló stilizált UieL Hivatása nem jogtétel megteremtése, hanem a jogforrások­ban adott joganyag tartalmi felfejtése, lapídárís összesűrí­tése. Ugyancsak Személyi helyesen utal arra, hogy a jog elsajátításának megkönnyítése célja a reguláknak és nem a jogalkalmazás megmerevítése, (I, k, 66, 1.) Ugyan e he­lyen említi ami történeti érdekesség számba is meg)', hogy a híres regula Catoníana valójában az eredetileg érvény­telen hagyományra vonatkozóan tartalmazta azt a szabályi, hogy később érvényessé nem válhat, A regula Catoniana esetében tehát megismétlődött az absolutizmus érdekében megcsonkított princeps legibus solutus általánosítása, amel> tétel esetében ,,hís legibus" (tehát csak az ott szóbanforgó törvényekre vonatkozóan) adott mentességet a príncepsnek. Ez a történeti megállapítás még mai gvakorlatí jelentőségű is, mert ma is rendkívül sűrűn történik hivatkozás a quod ab initío vitiosum, non potest tractu temporis convalescere tételére, holott eredeti érvénytelenségnek utólagos conva­lescálását számos jogtétel posítíve ís elismeri, A jó részben a német jogi irodalomra támaszkodó magyar irodalom vi­lágában külön dicséretet érdemel Személyi könyve azon okból, mert a német irodalmon felül a francia, olasz és an­gol irodalomra is igen kiadósan figyelemmel van, A könyvről szóló ez a megemlékezés nemcsak a jogi szaklapok természetszerű kötelességteljesítése és a végzett munka értékének kijáró elismerés, hanem a recenziónak az a másik vezető szempontja ís, hogy az olvasó figyelmét reá irányítsa azokra a munkákra, amellyel érdemes foglalkozni. Személyi könyvét áz a gyakorló jogász ís sok tanulsággal fogja olvasni, akit egyébként a római jog holt jogforrási anyaga már nem érdekel, mert Személyi könyvének az a fentebb kiemelt érdeme, hogy történelmi távlatból eleven tételként tárja fel a római jog anyagát, a mai olvasónak a ma problémái szempontjából is sok okulást nyújt. B. S. A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban. Irta: Dr. Gábor Gyula. Jogintézmények történeti megvilá­gítása nemcsak jogtörténeti szempontból fontos, hanem a

Next

/
Thumbnails
Contents