Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Az Országos Ügyvédszövetség IV. vándorgyűlése (Pécs 1933. junius 28.-julius 1.)

335 gével és annak, valamint a háború utáni jogalkotásnak az ügyvédségre sérelmes intézkedéseivel foglalkozó V. szakbizottság oly hatalmas vitaanyag keretében tárgyalta meg a polgári és büntető jogszolgáltatás csaknem minden aktuális kérdését, hogy jelen ismertetés szűkreszabott volta még a határozatok Schlagwort-szerű közlését is alig engedi meg, ezért csak a főbb határozatok kiemelésére szorítkozunk. Elvileg a vándorgyűlés mind a polgári, mind a büntető perjog terén a régi perrendi elvek uralmának helyreállításáért, a királyi bíróságok hatáskörének a magánjogi jogviták eldöntése tekintetében való kizárólagosságért, valamint a perorvoslatí rendszer reformjáért tört lándzsát. A polgári peres eljárás keretében különösen hangsúlyozzák a határozatok a Te. életbelépése előtti értékhatárok visszaállítását, a perköltség viselése és mennyisége kérdésében önálló fellebbezés és felülvizsgálat megengedését, a fellebbezési eljárás során új tényállítások — esetleg költségviseléssel terhelt — felhozhatását és a nyilvános előadások rendszerének lehetőleg teljes kiküszöbölését. Szükségesnek tartja továbbá a vándorgyűlés, az előkészítőiratokban — amelyeket minden járásbírósági ügyben is megengedendőknek tart — az ítélkezéshez szükséges jogszabályok korlátlan kifej thetését, valamint a kötelező ügyvédi képviselet értékhatárának 500.— pengőre, tehát oly összegre való leszállítását, amely az általános elszegényedés tekintetbevételével ezidőszerint megfelel annak az értéknek, amelyet a Pp. általános gazdasági és szociális szempontokból az ügyvédi képviselet biztosítékaival kívánt megvédeni; kívánja továbbá a devizakorlátozásokra vonatkozó jogszabályok perjogi intézkedéseinek felülvizsgálatát. A végrehajtási jog területén ismét hangsúlyozza a vándorgyűlés a végrehajtói intézmény államosításának szükségét: kívánja az ideiglenes intézkedések jogintézményének széleskörű bevezetését; biztosítási végrehajtási jogot az alperes részére nem jogerősen megítélt költségek tekintetében, valamint a fedezeti elv teljes elejtését, végül a végrehajtási törvény szabályaínak a köztartozások behajtási szabályaival való öszhangbahozatalát. A büntető jogszolgáltatás területén aggodalommal mutat rá a vándorgyűlés azokra a panaszokra, melyek egyes nyomozó hatóságoknak a Bp.-nek a személyes szabadságot, a védelem szabadságát az emberi jogokat és a büntető eljárás emberségességét körülbástyázó intézkedései tekintetében folytatott gyakorlatával szemben mind gyakrabban merülnek fel és már-már a büntető igazságszolgáltatás erkölcsi emelkedettségébe és tisztaságába vetett hit megrendítésére alkalmasak; sürgeti e panaszok legerélyesebb kivizsgálását és az előkészítő eljárás foko-