Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - A devizarendeletek és a perköltség

386 zott ügyészi és bírói ellenőrzését; ugyancsak a bűnvádi eljárás humánus szellemének megóvása érdekében kívánja a fogházrendtartás szabályainak és a büntetés elengedésére vonatkozó szabályoknak a foglyok érdekében való emberséges és egyenlő kezelését; hangsúlyozza a vádtanácsi hatáskör visszaállításának, valamint a semmiségi panaszok kiterjesztésének, továbbá a büntető egyesbíróí rendszer reformjának szükségességét stb. stb. A VI. (illetékügyi) szakbízottság referátuma alapján lándzsát tör a vándorgyűlés a szociális gondolatnak az illetékügy terén való kiépítése általában az illetékrendszer egyszerűsí, tése érdekében és számos nagy gazdasági horderejű konkrét illetéksérelemre mutat rá. Foglalkozott végül a vándorgyűlés a mezőgazdasági hitel problémáival is, legfőképen az e téren uralkodó jogbizonytalanság megszűntetésének, az adós és hitelezői érdekek összeegyeztetésének, valamint a gazdahitel biztosításának problémakörét érintve. Dr. Neugröschel Endre. <r A devízarendeletek és a perköltség. Immár harmadik éve, hogy a devizarendeletek életben vannak, de leépítésükről még szó sincs. Ugy látszik, a beteg gazdasági élet reguláris intézményévé váltak. Ennek megfelelően — mint az új jogintézmények általában —, egyre több és több ponton kerülnek relációba a már meglevőkkel. így már több ízben kellett bíróságainknak foglalkozniok azzal a kérdéssel, mikép viszonylanak a devizatílalmak az érvénytelenségi szabályokhoz, nevezetesen, vájjon a devizarendeletekbe ütköző magánjogi rendelkezás (fizetés, letét, engedményezés, hitelnyújtás, hitel igénybevétele, stb.) mily természetű jogi hiányosságban szenved, az ilyen ügylet abszolúte vagy relatíve semmis, megtámadható, avagy csak tiltott-e? Vagy mikép viszonylik a fizetési tilalom és a 4550/1931. M. E. sz. r. 5. §-a által intézményesített perfelfüggesztés a követelés elévüléséhez, nevezetesen nyugszik-e az elévülés azon idő alatt, amely alatt a hitelező követelését nem érvényesíti? (1. dr. Pethő Tibor: Időszerű váltójogi kérdések, Polgári Jog 1933: 113. lap). Vagy mi a fizetési tilalmaknak az effektivitáshoz való viszonylata? (1. dr. Schwarz Tibor cikkét a Ker. Jog 1932. 101. lap és ifj. dr. Nagy Dezső cikkét lapunk 1932. évf. 79. 1.). Ugyanígy felmerült a behajtási tilalomnak a perköltséghez való viszonylati kérdése is, amelyre vonatkozóan ezúttal nehény rövid észrevételt kívánunk tenni. Tegyük fel, hogy a külföldi hitelező által folyamatba tett per le volt folytatható, mert alperes nem védekezett a felfüggesztési kifogással, illetve védekezett ugyan, de nem tudta pro-