Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Néhány szó a Jelzálogtörvény 3. §-ához

367 szonyokon alapuló vagyonjogi rendszer a teljes munkaeredményre való jogát sohasem fogja elismerni. Menger ezen nézetét azzal indokolja, hogy a munkás nem tud termelni a szükséges termelési eszközök és anyagok nélkül, ezeket a tőkés bocsátja rendelkezésére. Viszont a munkaeszközök és anyagok révén akar és tud a munkaadó (tőkés) munkanélküli jövedelemhez jutni. Amely termelési, illetve gazdasági rendben munkanélküli jövedelem lehetséges, ott elvileg ki van zárva a jog a teljes, munkaeredményre. A teljes munkaeredményre való jog — szerinte — csak a jövő szociálista jogrendszerébe lészen beiktatható. Bár feltétlenül elismerjük Menger tudományos nagyságát, ebben a kérdésben nem érthetünk vele egyet, amennyiben tételét az ügyvéd munkájára vonatkoztatjuk. Az ügyvéd ugyanis a perben kizárólag szellemi munkát végez és a megbizó közgazdaságtani értelemben véve semmiféle termelési eszközt, vagv anyagot nem bocsát az ügyvéd rendelkezésére. Az ügyvédi munkadíj kérdésében tehát könnyen elképzelhető egy kompromisszum a kapitalista és a szociálista jogrendszerek között. Ez a kompromisszum abban állana, hogy a magánjog, illetve a perrendtartás az ügyvédnek a perköltségekre, mint munkájának teljes eredményére való jogát feltétlenül elismerné. Az ügyvéd tehát a Leonhard-féle tantétel értelmében munkájával kiérdemelt perköltségkövetelés felett kizárólagos tulajdonjogot szerezne. A magyar jogtudomány egyik kiválósága a tulajdonnak tisztára római jogi szemlélete alapján még azt tanította: „Helytelen beszélni arról is, hogy követelésen, vagy jogon „tulajdonjogunk" van. A követelés, vagy más jog az „enyém", ez annyit tesz, hogy én a jog alanya vagyok, de nem, hogy tulajdonomban van — ez helytelen szóhasználat, mely hamis következtetésekre vezet stb." (Szászy-Schwartz: Parerga 103.) A fentiekben igyekeztünk kimutatni, hogy a tulajdonjogi szemlélet nem vezet hamis következtetésekre, sőt a kötelemvalósulás gondolatának hatalmas előbbrevivője. A kötelemvalósulás pedig az általános jogeszme megvalósulásának egyik legfontosabb része, tehát oly nagyértékü gondolat, hogy annak érdekében még a régi és tisztelt katedrái tantételeket is fel kell áldoznunk. dr. Nagy Dezső. Néhány szó a Jelzálogtörvény 3. §-ához. Vannak olyan jogviszonyok, melyek — legalább is primár stádiumukban — nem adnak módot arra, hogy a hitelező a kötelezett személye ellen fordulhasson, hanem csak arra adnak jogot, hogy az adós tu-