Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Végrehajtás lábon álló termésre

36 engedményügyleten kívülálló adós jogi helyzetét hátrányosabbá nem teheti és így az engedményest megillető speciális hatáskör és illetékességi szabályok sem volnának érvényesíthetők az adós terhére. Ha azonban figyelembe vesszük a törvényhozónak azt a célzatát, hogy csak kivételesen és fokozottabban közérdekűnek minősített jogi személyek ügyeire állapítja meg a speciális hatáskörét és illetékességét, úgy a törvényhozó azon akaratára kell következtetnünk, hogy az ekként kiemelt jogi személyek ügyei mindenképen azon bíróság által bíráltassanak el, amelyeket a törvény az illető jogi személy ügyeire bíróságként kijelöl. Két szempont áll egymással szemben, az egyik, hogy az engedmény az adós jogi helyzetét terhesebbé nem teheti, a másik, hogy a törvény privilégiumszerű hatáskört állított egyes közintézmény számára. A két szempont összeütközésében nagyobb erejűnek az utóbbit kell tartani, mintahogyan a Kűria döntésében is ez foglaltatik. Az az eshetőség, hogy az adós in fraudem legis ily speciális hatásköri szabállyal védett intézményre való engedmény űtján az alkotmányjogi elvek ellenére rendes bírájától elvonatik, elhalkul azon meggondolásra, hogy azok az intézmények, amelyeket a törvény külön hatásköri szabályokkal bástyáz körül, távol és felülállanak azon a vádon, hogy rosszhiszeműleg az adós jogai kijátszására bocsátkoznának bele az engedmény-ügyletbe. B. S. Végrehajtás lábon álló termésre. A mezőgazdaság fizetőképességében jelentkező nehézségek fokozottabb mértékben veszik igénybe a végrehajtási jogszabályok speciális mezőgazdasági vonatkozású rendelkezéseit. Mind gyakrabban találkozunk azokkal az esetekkel, amikor nem elegendő a hitelezők követelésének behajtása céljából lefoglalni a gazdaság felszerelési tárgyait, nem nyújt elegendő fedezetet a földbirtok állaga sem, s így fokozottabb mértékben van szükség arra, hogy a hitelezők kielégítésének biztosítására igénybevegyük a még le sem aratott lábon álló termést. Semmi különösebb probléma nem merül fel a gyakorlatban abban az esetben, ha a végrehajtást szenvedett tulajdonát képezi a földbirtok is, vagy pedig ha a haszonélvezeti jog az ingatlanra be van kebelezve, mert ezekben az esetekben a zárlati kezelést a telekkönyvi hatóság rendeli el és így a lábon álló termésnek a zárlati kezelésben való learatása és értékesítése különösebb nehézségeket nem okoz. Nem ilyen egyszerű azonban az eset akkor, ha a végrehajtást szenvedettnek az ingatlanra vonatkozó haszonvételi joga nincs bekebelezve. Ennek legtipikusabb esete a haszonbérlet akkor, ha a haszonbérleti jog a telekkönyvbe be-