Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az 1932. évi joggyakorlat tanulságai

35 származó vétkes kötelességsértés terheli;27) viszont a szerződések törvényes tilalomba ütköző voltát, hatálytalanságát a bíróság a m. kir. belügyminisztérium álláspontjától függetlenül bírálja el.28) Ugyanez volt a vezérlő gondolata az 53. számú polgári jogegységi döntvénynek is, mely a K. T- 263. §-a körül fellángolt vitát vitte végre nyugvópontra. A remekül megindokolt határozatnak egyik döntő érve, hogy az iparrendészeti tilalom a köz-, vagy magánérdekeknek esetleges veszélyeztetését kívánja ugyan megelőzni, de semmi ok sem szól amellett, hogy ha iparengedély nélkül ügyletet kötöttek és ezzel senkit meg nem károsítottak, — az ilyen ügylet általában semmisnek tekintessék. A kir. Kúriának magánjogunk önállósága és függetlensége érdekében kifejtett törekvéseit elismeréssel fogadhatjuk. A kifejtettekben igyekeztünk felvázolni az elmúlt év judikaturájának főbb irányelveit és tanulságait. ///. Dr. Nagy Dezső. Az engedményes speciális illetékessége. Ismeretesek azok a szabályok, amelyek egyes intézmények aktív és passzív perei számára speciális illetékességi és hatásköri szabályt, rendszerint a bpesti kir. törvényszék hatáskörét és illetékességét tartalmazzák. Ugyancsak a bpesti kir. törvényszék hatáskörébe és illetékességébe utalják különböző törvényes rendelkezések az Országos Központi Hitelszövetkezet aktív és passzív pereit is. Most egy érdekes változatban került a kérdés eldöntése a Kúria elé Az Országos Központi Hitelszövetkezet ellen a csődtömeggondnok megtámadási pert indít, az OKH, mint engedményes szerezte meg a vonatkozó követelést. A megtámadási perben az OKH pergátló kifogást emel, amelynek mindkét alsó bíróság helyt ad. A felperes azt az álláspontot képviseli, hogy az engedmény útján megszerzett követelésre vonatkozóan a kivételes hatáskör és illetékességi szabály nem érvényesülhet. A Kúria P. VII. 410/931. számú határozatával a felülvizsgálatot elutasítja, mondván, hogy a budapesti kir. törvényszék kompetenciája minden vitás kérdés tekintetében irányadó és így azok a körülmények, hogy az OKH engedmény útján szerezte meg követelését, jelentősége nincs. Ezt a döntést, noha az engedmény tanából folyóan kétségtelenül bizonyos meggondolások támadnak, végeredményében helyesnek kell elfogadni. Igaz ugyan, hogy az engedményes közbelépése, illetve az engedményügyletnek megkötése az ~'] K. IV. 808/1932. 28) K. II. 1134/1930.