Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az 1932. évi joggyakorlat tanulságai

34 csaknem szószerinti szövegével találkoztunk az ítéletekben. Ugyancsak a Javaslat normái szolgáltak zsinórmértékül az örökösödési jogi döntéseknél. Jelesül a Kúria gyakorlata szerint is az örökhagyó kétség esetében nem utóörököst, hanem helyettes örököst akart nevezni (1922. §.)21), az özvegyi jog korlátozása csak az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve hatályos (1817- §.)"), a kötelesrész minden tehertől és így az özvegyi jogtól is mentesen esedékes (2032., 2033. §§.)2í)i a szülők életében az egyik szülő részéről tett juttatást mindkét szülő részéről adottnak kell tekinteni (2146. §.)24), végül a hagyományért az örökösök rendszerint örökrészeik arányában felelnek (1927. §.)Z5) IV. Jogpolitikai szempontból rendkívüli nagy jelentőségű a bírói gyakorlat azon iránya és törekvése is, mely a különböző jogterületeket egymástól elválasztani és a határjeleket lecövekelni igyekezett. Bíróságaink felismerték azt a veszélyt, amit az idegen jogszabályoknak a magánjog területébe való behatolása, vagy behozatala jelent. Uralkodó nézet lett a magánjogi szuverenitás gondolata: a magánjog területe a magánjogé! Valósággal a magánjogi autárkia gondolata diadalmaskodott a polgárjogi ítélkezésekben és jogegységi döntvényekbenAz alaki jog terén ebben a vonatkozásban a hatásköri bíróságnak a közigazgatási zárlat kérdésében hozott döntése érdemel figyelmet. E döntés szerint a közigazgatási zárlat csak vagyonkezelés, ezért a zárlat elrendelése a joghatályosan megszerzett magánjogok érvényesítését (bírói foglalás) nem akadályozhatja.20) Mélyreható következményeinél fogva egyenesen jogtörténeti jelentőségű a 198. számú elvi jelentőségű határozat hatályon kívül helyezése is. A 49. számú jogegységi döntvény ugyanis a polgári bíróság szuverénitását deklarálta és ettől nem riasztotta vissza az a jogpolitikai aggodalom sem, hogy a polgári bíróságnak a büntető ítélettől való függetlenítése esetleg a büntető igazságszolgáltatás tekintélyének elhomályosítására és a hatáskörök összezavarására vezethet. A be nem avatkozási elv alapján jelentette ki a Kúria azt is, hogy a közigazgatás ú. n. díscretíonárius döntéseit a rendes bíróság csak akkor vizsgálhatja felül, ha az eljáró közhivatalnokot szándékos, vagy súlyos gondatlanságból 21) K. I. 570/1931. 22] K. I. 6953'1929. 23) K. I. 5919/1929. 2*1 K. I. 6395/1929. "•) K. I. 7493/1929. 26) Hb. 30/1932.