Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az 1932. évi joggyakorlat tanulságai

32 számot a Kúria döntése a kezességi kötelezettség tekintetében. Legfelsőbb bíróságunk szerint a kezes kötelezettsége egyedül azáltal, hogy a hitelező várakozik, vagy az adósnak haladékot ad, — meg nem szűnik és a kezes csak az esetben szabadul, ha a főadós vagyoni romlását előreláthatta, vagy ha a kezes a haladék megadása ellen előzetesen tiltakozott.") Minthogy az általános eladósodás közületeinket sem kímélte meg, a bíróság kénytelen volt azzal a kérdéssel is foglalkozni: vájjon az az ingatlan, amelyen templom létesült, képezheti-e foglalás tárgyát? Bár kétségtelen, hogy a templomok tulajdonost cserélhetnek, mégis — összhangban az eddigi bírói gyakorlattal — a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ingatlannak templom jellege nyilvánkönyvi akadálya az elrendelt kielégítési végrehajtás tlekkönyvi akadálya az elrendelt kielégítési végrehajtás telekkönyvi foganatosításának.1') Közös ingatlan tulajdonának megszüntetése kérdésében nem változott meg a gyakorlat, ellenben az ingótulajdonközösség tekintetében az a felfogás, hogy ennek árverési megszüntetését az általános kedvezőtlen gazdasági helyzet nem akadályozhatja meg.10) Számos per indult meg a hosszabb időtartamú bérleti szerződések felbontása, illetve a jobb időkben magas öszszegben megállapított bérek leszállítása iránt. Ennek a jogi kérdésnek a megoldása azonban — tekintve adóügyi, pénzügypolitikai és általában szociális jelentőségét — már meghaladja a bíróság törvénylátási feladatát. Legtöbb per megakadt az alsóbb fokú instanciáknál, vagy legfeljebb egyegy elvi kijelentést tartalmazó közbenszólói ítéletig jutott el. Bíróságaink helyes jogi ösztönnel ismerték fel, hogy a döntés a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Elvi éllel hangsúlyozta azonban a bíróság, hogy a bérlő, aki 1932. február 5-én, tehát már a változott gazdasági viszonyok tudatában létesítette a megállapodást, a gazdasági lehetetlenülésre nem hívatkozhatik és a bérbeadó hozzájárulása nélkül a bérleti szerződéstől nem szabadulhat.11) A szerződés megkötésének időpontja kétségtelenül döntő szerephez fog jutni az új törvényben, illetve a kiadandó kormányrendeletben is. III. Felette tanulságosnak tartjuk annak vizsgálatát is, hogy a magánjogi bírói gyakorlat milyen vonatkozásban állott az elmúlt esztendő folyamán a Magánjogi Törvénykönyv javaslatához. A Kódex sorsa kezd ugyanis feltűnően H) K. IV. 4422/1930. fl) K. V. 6411/1931. 10) K. V. 69/1931. "j Bp. Tvsz. 5758/1932.