Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A mezőgazdasági földbirtokvagyon adósságainak rendezése

23 a belföldi, mint a külföldi hitelezők megnyugvással el ne fogadhatnak. Hiszen a külföldi hitel előtt sem ismeretlenek azok a veszteségek, amelyek napról napra előfordulnak a kereskedelmi és ipari fizetésképtelenségek során és pedig a külön kielégítési jogok területén is, miért volnának mélyrehatóbbak a mezőgazdasági fizetésképtelenség káros hatásai!? S a külföldi hitelezőtől is könnyebb olyan károsodás elviselését kivánni, amit a belföldi hitelezőnek már el kellett viselnie. Annak a látszatnak a fenntartása, hogy a hitelező a követelését eredeti terjedelmében fogja a moratórium következtében megkapni, a legtöbb esetben olyan hamis illúzió, amelynek értéke nem nyújthat kárpótlást azokkal a veszteségekkel szemben, amelyek az adós helyzetének a moratórium alatti további elmérgesedése következtében a hitelezőre végül is kikerülhetetlenül hárulni fognak. A magyar moratoriális rendeletek is a tüneti kezelés eszközei csupán. A legégetőbb időszerűségek, a legfájdalmasabb tünetek elviselhetőbbé tétele megnyugtatása érdekében halasztanak, egyszerűsítenek, módosítanak kipróbált és jól bevált jogintézményeket szerveznek át, növelik a bizalmatlanságot és bizonytalanságot, amit megtakarítanak a réven, elveszítik a vámon s a hitelezői jogok lényeges korlátozása a hitelezők nagyfokú elkeserítése mellett az adósok helyzetén sem tudnak lényegében segíteni. E mellett a kritika mellett is el kell azonban ismerni, hogy az újabb rendeletek becsületesen törekszenek a baj továbbterjedését megfékezni és a fizetési morál újraépítését megkezdeni. Véleményem szerint azonban ezeken a törekvéseken túlmenőleg egyedül egy olyan megoldástól lehet várni a kí vánatos eredményeket, amely végérvényesen meghatározza a gazdaadósnak és megterhelt földbirtokának a sorsát a hitelező követelésének a bonitását vagy legalább érvényesíthetésének terjedelmét, az adós szanálásának módját és idejét s amely végérvényesen lezárja a rendkívüli kedvezményezések és kiszámíthatatlan adósvédelmi intézkedések sorát. Egy ilyen határozott vonalú szabályozás képezhetné csupán a mezőgazdaság és a mezőgazdasági hitel újraéledési folyamatának kezdőpontját — legalább azokon a területeken, amelyek a bizonytalanság és bizalmatlanság atmoszférája nélkül ma is hitelképesek volnának. Természetesen igen nagy kérdés az, hogy a végleges megoldás, amely mezőgazdasági adósok védelmében a hitel érvényesen szerzett jogaihoz kényszerül hozzányúlni, kedvezményt adni a megszorult adósnak a jogi alapon álló hitelező rovására, milyen uton induljon el, hogy célját gazdaságpolitikailag helyesen és kedvező eredménnyel közelítse