Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Visszaélés a joggal

7 undue influence szűkebb körét is (MMT. 977. §.). V. ö. 1923: VI. t.-c. is. A férji hatalommal való visszaélés házassági jogunknak egy erősen kiépített fejezete. ad 2. Ehelyütt — nehogy nyitott ajtókat döngessek — csak egy-két példát a személyiségi jognak egyéb alanyi jogokkal való összeütközése köréből. A filmvállalat, amely a szinész filmmüvészi tevékenységét hosszabb időre kizárólag a maga részére lekötötte, köteles a művész jogos érdekeinek biztosítására a filmszerepek lejátszására olyan előkészületeket tenni, amelyekkel alkalmat nyújthatott volna a kikötött számú filmek lejátszására (C. P. 2710/1921. Mj. Dt. XV. 39.). A festőművésznek, mint szerzőnek, személyiségi jogkörébe tartozik kizárólagosan határozni a felett, hogy az általa alkotott mű, mint az ő művészi alkotó erejének egyéni megnyilvánulása, a maga eredeti állapotában tartassék-e fenn az utókor számára, vagy helyt foghat-e a festményen a tulajdonos által kívánt változtatás, utóbbi esetben a festőművész az említett személyiségi joga alapján a változtatás keresztülvitelét is magának tarthatja fenn. (C. 1916. jún. 8. Rp. II. 3880 1915., Mj. Dt. X. 154.) V. ö. e kérdéshez: Meszlény a Jogt. Közi. 1916. évi 40. sz. és Jogállam XII. évf. 509. s. k 11. írói hirnév megsértése vers engedély nélküli közlése útján, tehát személyiségi jog és kiadói jog kolliziója: Kúria P. I. 8104 1926. sz., Uj Dtár 1929. évf. 727. sz. ad 3. A kényszeregyességben lévő adós fizetőképességének idejében valaki az adósnak egy bizonyos összegen felüli tartozásáért készfizető kezességet vállalt. A hitelező anélkül, hogy a kezes ellen fordulna, egész követelésének egyességi hányadát érvényesíti a kényszeregyességi eljárásban. Az adós többek között azzal is védekezik, hogy a hitelező hajtsa be a kezesen, amit behajthat, s csak a fennmaradó összeg erejéig érvényesíthesse a kvótát, mert jogával való visszaélés volna, ha az amúgy is súlyos veszteséget szenvedő hitelezői összeséget még szükség nélkül külön is károsítaná azzal, hogy jogos ok nélkül kíméli a kezest, akin követelése egy részét 100'o-ig behajthatná és egyúttal ennek erejéig mentesítené a tömeget. Utalok a Csődtörv. 180. §-ára, a 850/1931. M. E. sz. rend. 6. §. 4. bek.-re és Meszlény Cscdönkívüli kényszeregyesség és kényszerfelszámolás, IV. kiadás, Bpest, 1931., 235. l.-ra. Ugyané gondolat némi visszfénye mutatkozik a MMT. 1206. §. 2. bek., 1207. §. 2. bek.-ben is. ad 4. Az ingatlan tulajdonosa tűrni tartozik a rádióberendezés felszerelését (9557/X/1927. K. M. sz. rend.). ad 5. A bosszantás (chikane) köréből a következő dön-