Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

142 időszerinti átlagos hozadéki értéknek, a megterhelés súlyosságának átlagos adatait az átlagos kat. tiszta jövedelem sokszorosában és pedig törpebirtoknál 40-5-szeresében, a kisebb tipusu kisbirtoknál 20-7-szeresében, a közepes tipusu kisbirtoknál 22-9-szeresében, a nagyobb tipusu kisbirtoknál 25.6-szeresében, a középbirtoknál 27-1-szeresében és a nagybirtoknál 20'0-szorosában is meghatározza. Abból kiindulva továbbá, hogy a terhek átlagos fedezetéül legfeljebb a kat. tiszta jövedelem 40-szerese (tehát az átlagos hozadéki érték) szolgálhat, kutatja a kat. tiszta jövedelem 40-szereséig s az ezen a határon felül megterhelt földbirtokokat s arra a fontos megállapításra jut, hogy a L. E. B. 0. Sz. kölcsönök figyelmen kívül hagyásával a kat. tiszta jövedelem 1—40-szereséig megterhelt földbirtokokra az összes hitelintézeti kölcsönöknek, a törpebirtokoknál 68.6%-a, a kis tipusu kisbirtokoknál 74-%-a, a középtipusu kisbirtokokénál 65*8%-a, a nagyob btipusu kisbirtokoknál 56-1%-a, a középbirtokoknál 57-1%-a, a nagybirtokoknál 10-1% -a, általában 63%-a esik. A kat. tiszta jövedelem 40-szeres értékét meghaladó hitelintézeti teher 33-6 millió P. A belföldi másféle kölcsönök, a közvetlen kölcsönök és a másféle terhek címei alatt szereplő tehertételek azonban a helyzetet főképen a kisebb birtokkategóriáknál súlyosbítják, úgy hogy az az összeg, amely a kat. tiszta jövedelem 40-szeresén felül megterhelt földbirtokok kat. tiszta jövedelmének 40-szeresét meghaladja, ez utóbbi tehercsoportok figyelembevételével már 51-5 millió P-re emelkedik. A mezőgazdaság be nem kebelezett terheit bizonyos konkrétumokra támaszkodó becslés alapján ugyancsak figyelembe véve Konkoly Thege Gyula a magyar mezőgazdaság összes terheit 1931. évi végén 2-1—2-2 milliárd P-re, 1932. év végén 2-3—2-4 milliárd P-re teszi. Mindezekből pedig levonja azt a következtetést, hogy ha az adósságok összege jelentékeny is, összegszerűség szempontjából az eladósodás mégsem olyan súlyos, mert az ország mai területének háború előtti adóssága mintegy 4 milliárd P., tehát a jelenlegi összes adósságok mintegy kétszerese volt, bár igaz, hogy az akkori hitel és értékesítési viszonyok mellett a kétszeres teher is könnyebben volt viselhető a mainál, s hogy a gazdasági helyzet javulásáig a földteherprobléma számbavehető jobbrafordulását sem lehet várni. Viszont ezzel szemben az a felfogás is érvényesülhet, hogy ha a magyar föld eladósodottsága a statisztika tükrében nem olyan reménytelen is, mint azt egyes oldalakról beállították, mégis nagyon súlyos. Súlyosbítja többek között, de elsősorban a törpebirtokosok helyzete. Az 577.000 adósnak ugyanis 79 %-a 5 kat. holdnál kisebb törpebirtokos, 20%-a a 6—100 kat. holdas kisbirtokos s alig 1 %-a a közép- és nagybirtokos és így míg egyrészről a törpebirtokos kategória a kisebb, 50 kat. holdig ter-