Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

143 jedő kisbirtokosokkal együtt mintegy 550.000 gazdaadóst képvisel, akik mellett már nagy számúk miatt is elsősorban érvényesülnek azok a nemzetvédelmi, földbirtokpolitikai és szociális szempontok, amelyek a mezőgazdasági adósvédelem közérdekű gerincét alkotják, másrészt éppen ennek az egyébként is legsúlyosabban terhelt birtokos kategóriának a terhei közül nem lehet kivonni a L. E. B. 0. Sz. kölcsönöket sem, mert bár igaz, hogy gazdasági és jogi természet szerint különböznek az egyéb terhektől és a természetes eladósodási folyamat tényezői közé sem sorolhatók, viszont mégis terhek és pedig a földmegváltási ár alapját képező és megfizetendő terhek. Nem lehet kétséges továbbá az sem, hogy az átlagosnál sokkal súlyosabb helyzetet fognak teremteni az adósvédelmi intézkedések területén egymás mellé szoruló, rendkívüli elbánást igénylő esetek. Ezeknek az átlagosnál súlyosabb eladósodottságát a konkrét megoldás keretében nem lehet majd elimináltatni azoknak a földbirtokoknak pozicionális előnyével, amely az átlagszámítás javára szolgált. A magyar föld háború előtti eladósodottsága maga is megoldhatatlan problémának látszott annak idején. Az eladósodottság háború előtti mértéke mint összehasonlítási alap vigasztaló momentumot pozitív értelemben annál kevésbbé reprezentálhat, mert mint arra dr. Konkoly Thege Gyula is utal, a háború előtti hitelfeltételek és általános gazdasági viszonyok mellett a kétszeres teher is könnyebben volt viselhető a mainál. Dr. Konkoly Thege Gyula nagyszerű statisztikai rávilágításaí éppen arról győznek meg, hogy a gazdasági viszonyokban egyébként sem várható lényegesebb javulás számításon kívül hagyása mellett is elérkezett az ideje a normális jogi eszközökkel már megmenthetetlen adós kategóriáknak az élet és hitelképes mezőgazdaság keretéből való kiemelésére és sorsuk végleges rendezésére. Aki dr. Konkoly Thege Gyula kitűnő munkájában, amely kizárólag statisztikai mű és gazdaságpolitikai álláspontot nem foglal, elmélyedve nyomon követi azt a gazdaságpolitikai bölcsességet, amely hallgatólagosan a szempontok, célkitűzések és megállapítások rendezője és nyugodtan végiggondolja, amit a statisztikai számsorok bizonyítanak, indokolnak és mutatnak, nem hallgathatja el azt a meggyőződését, hogy Magyarországon a magyar mezőgazdasági termelés életképessége és a mezőgazdasági hitel biztonsága érdekében a földteher-statisztikának nemcsak a nagy veszedelmek idején alkalmazott átmeneti, orvosi, bajmegállapítási,- hanem jó és rossz időkben egyaránt állandó megfigyelési berendezésnek kellene lennie! Dr. Vályi Lajos.