Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

139* szakírók összefoglaló műveire és monografikus tanulmányaira, — ami a részben tájékoztató és részben polemikus irodalmi hivatkozások sokaságában jut kifejezésre. A mű építő anyaga: a bírói gyakorlatnak csodálatosan gazdag termése mellett a szerző összekovácsoló, kritizáló, rendszerező és differenciáló gondolatainak bősége. Az eredmény: elméleti munka a vétel szabályairól — teletűzdelve gyakorlati ismertetésekkel, meglátásokkal, útbaigazításokkal. A részletekkel e keretben foglalkozni nem kívánok; sem azokkal, amelyek osztatlan helyesléssel kell, hogy találkozzanak, sem azokkal, amelyek az ellentétes állásfoglalásnak kihívására alkalmasak. E ponton csupán arra a megjegyzésre szorítkozom, hogy vannak — számosan — a könyv során beiktatott résztanulmányok, amelyek úgy felépítésükben, mint tartalmi kidolgozásukban mintaszerűek. Példaszerűen rámutatok itt a distancvétel, a valutatartozások, az akkreditív, a rendelkezésre bocsátás, a kellékszavatosság, stb., stb., ^súlyosan jelentős kérdéseit tárgyazó fejezetekre. A mű kimagasló erejét a magyar felsőbírósági joggyakorlat szinte hézagnélküli feldolgozásában látom. Az a több száz kúriai elvi döntés, amelyet Schwartz Tibor az egyes kérdések és szabályok tárgyalásánál megbeszél, — teszi a művet a magyar jogászolvasó számára egyfelől élvezetessé, másfelől — gyakorlati működése során — nélkülözhetetlenné. A wagneri zenéről mondják, hogy csak a hatodik hallásra élvezhető a profán fül számára. Schwartz Tibor munkájának nem utolsórendü kvalitása az, hogy minden elméleti csiszoltsága és bőven-felszereltsége mellett — gördülékeny, friss és élvezetes stílusú. Befejezésül engedtessék meg egy szerénytelen — pro domo — megjegyzés. A „Polgári Jog" Schwartz dr.-nak külön köszönettel tartozik — a mű során kimagasló szerep jutván a hivatkozásoknak folyóiratunkra és a körüle csoportosult gárdára élükön Meszlény Artúrral, Ballá Ignáccal, Varannai Istvánnal. Ez kifelé csupán a mű teljességét igazolja eggyel több példán, befelé azonban számunkra irodalmi megbecsültetést és dicsőséget jelent. Dr. Gl. A. A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén. Dr. Konkoly Thege Gyula egyetemi m. tanár az m. kir. Központi Statisztikai Hivatal alelnökének tanulmánya. (Hornyánszky Viktor r.-t. m. kir. udv. könyvnyomda kiadmánya. Budapesten 1932-ben). A magyar földbirtokvagyon jelzálogos terheinek kétségtelenül egészségtelen ütemű és mértékű súlyosbodása, amelyet legszemléltetőbben a Központi Statisztikai Hivatal 1925. évvégi 109-9 millió P. teherösszegből kiinduló s a következő évek utolsó 4