Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

140 napjain 348-4, 677-9, 1034-5, 1567 0, 1844 6 millió P. teherálla­déki mértékpontokon áthaladó és 1931. december 31-én 2038-0 millió P. tetőponton végződő grafikonja jellemez, egyre több gondot okoz az érdekeltek körében, sőt mint dr. Konkoly Thege Gyula helyesen mondja, „mintegy az országos gazdasági poli tika középpontjába került". S annyi bizonyos, hogy a beteg és környezetén ez esetben is megjelentek a kellőképen nem diag­nosztizált betegségek pesszimizmusa, idegeskedésbe hajló leik' jelenségei: az érzékeny tünetek mellett az egészséges életműkö­dések jelentőségének elhanyagolása, reményvesztettség, türel­metlenség stb. A nyugodt és tárgyilagos, mindent higgadtan mérlegelő orvosi bulletin erejével rendszerezi és magyarázza meg dr. Konkoly Thege Gyula tanulmánya a statisztika röntgen­szemével megvilágított elváltozásokat s ha a kórkép túlságosan kedvezőnek nem mondható is, mindenesetre értékére szállítja le magának a bajnak a jelentőségét és lokalizálja a beavatkozás szükségességének területét. Dr. Konkoly Thege Gyula annak a csaknem 5 esztendő óta tartó nagy munkának az eredményeit ismerteti tanulmányában, amit a Központi Statisztikai Hivatal élén, az ügy fontosságához és terjedelméhez képest csekély, 40.000 P-ről 15.000 P-re redu­kálódó átmeneti költségvetési fedezettel, de egyre szélesebb me­derben és fokozódó nehézségek között mind mélyebbre törekvő célkitűzésekkel immár teljesen kielégítő eredménnyel végzett a magyar föld jelzálogos terheinek összegyűjtése, megvizsgálása, rendszerezése és megállapítása érdekében. Bizonyos, hogy aki a magyar föld adósságainak ügyéről ko­molyan tájékozódni akar, dr. Konkoly Thege Gyula megállapí­tásainak részletes tanulmányozását nem nélkülözheti. Épen ezért ezen ismertető soroknak nem lehet más céljuk, minthogy a tár­gyalt tanulmányra legérdekesebb megállapításainak felemlítésé­vel a figyelmet felhívja. A magyar földbirtokra jelzálogilag bekebelezett terhek ösz­szeírása 1928. február végén a telekkönyvi hivatalok által szol­gáltatott, az adós földtulajdonos nevére, a birtok telekkönyvi megjelölésére, a bekebelezés jogcímére, a bekebelezett vagy elő­jegyzett tehertételre, kamatra, költségbiztosítékra kiterjedő, úgy­nevezett telekkönyvi adatgyűjtéssel indult meg s az adatok fel­doldozása évenként december hó 3l-re vonatkoztatva a telek­könyvből ki nem tünő időközi törlesztések számbavétele nélkül történt s így a terhek álladékának úgynevezett bruttó összegét eredményezte. Az 1929. évben azonban, amikor a törlesztések emelkedése már feltehető volt, viszont az újabb bekebelezések csökkentek, gondolni kellett egy olyan korrektivumra, mely a telekkönyvből nem ellenőrizhető változások érvényesülését s így a mezőgazdasági terhek tényleges álladékát az úgynevezett nettó terhelést adó eredmény kialakulását biztosíthatta. E korrekti-

Next

/
Thumbnails
Contents