Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Biztosítási szerződés átszállása tulajdonátruházás esetén

135 egészében a gazdasági javak functionálís szerepének a jog részéről történő honorálása. Uj példa a kereskedelmi jog világából. A részvényes egyéni jogát képezi a felvilágosítás iránti jog. A felvilágosítás iránti jog azonban szembekerülhet a társaság érdekeivel, mert oly adatokat hozna a közgyűlés nyilvánosságán keresztül köztudomásra, amely adatok ismertté válása a társaság üzemvitelére hátrányos volna. Törvényi szabályozások és codificatorius törekvések a részvénytársaság üzemvitelének zavartalansága érdekében a részvényes felvilágosítási jogát korlátolják, az igazgatóságnak a kérdés megválaszolására vonatkozó kötelezettségét épenúgy elhárítják, mint ahogy az angol külügyminiszternek joga van a hozzá intézett interpellációkra az érdemleges válasz helyett a ,,Not answer" (nincs válasz) parlamenti szólásmódjával a felvilágosítást elhárítani. Az üzemi érdek ime jogok megszorítására hat vissza. Utaltam arra, hogy a statikus jog világában az egyesek szabad akaratelhatározására van bizva mit tegyenek, mit ne tegyenek. Ebből folyik az is, hogy szerződést önelhatározásból szabadon köthetnek a felek, vagy eltekinthetnek a szerződéskötéstől. A Kontrahierungzwang esetei mutatják, hogy a jog ezt a cselekvést, illetve nem cselekvési szabadságot is korlátolja és adott esetekre a szerződés megkötését kötelezővé teszik. Az indokoló szempont ezúttal is a szembenálló felek üzemviteli érdekeiben keresendő. A szabadalmi jog megadása a gyakorlási kényszer kötelezettségével jár. A nem cselekvés szabadsága tehát itt is korlátok közé szorul. A kötelező joggyakorlás egyéb esetei is sűrűn visszatérnek általános magánjogunkban — mindig valamely szembenálló más érdekelt javára. A hitelező a kezesre tekintettel, különböző ilyen joggyakorlási kötelezettséggel van megterhelve. Az adós több beszámítási lehetőség közül azzal a beszámítási igénnyel köteles élni, amely harmadik érdekelt érdekeinek legjobban felel meg (ld. Jelzálogtörvény 44. §. 2. bekezdése) . A tulajdonjog tárgyával való szabad rendelkezés positiv és negatív irányban kötelező jogszabályok, azok a szabályok, amelyek vagy kötelezően előírják, hogy a tulajdonjog tárgyával miként kell bánni, vagy azt, hogy a tulajdonjog tárgyával mit nem szabad tenni, tartalmuk szerint valamennyiben functionálís jellegűek, amennyiben az üzemvitel módját szabályozzák. Ezek a jogszabályok közelebb visznek ahhoz a felfogáshoz, amely a tulajdonosban társadalmi megbízottat lát. Meszlény Artúr a svájci polgári törvénykönyvről írott nagyszerű könyvében a tulajdonos társadalmi megbízotti szerepének egy szélesvonalú tudományos apparátussal ad igazolást. Ezekkel a szétszórt, a jog legkülönbözőbb területeiről vett