Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - Néhány szó az erkölcsi kárról

53 kár nem is egyéb, mint nehezen meghatározható, nem bizonyítható vagyoni kár: közvetett vagyoni kár. Ezen az alapon az elcsábított lány azért kap kártérítést, mert férjhezmenési esélyei rosszabbodtak,26) a tisztességtelen versenytárs által befeketített, üzleti titkaitól megfosztott kereskedő, mert hitele, vevőköreszóval vagyoni érdekei sértést szenvedtek, a megrágalmazott hivatalnok, mert előrehaladása, hivatali pályája megakadt és így közvetve vagyoni helyzete rosszabbodott. Legalább is ez a gondolat rejlik számos bírói döntés alján. Ezen a nézeten már túlhaladtunk, vagy helyesebben: a fejlődés iránya oda mutat, hogy igyekszünk túlhaladni.27) Irodalmunkban szinte egyhangú a vélemény, hogy a nem vagyoni kár megtérítésére irányuló igény független a vagyoni kár felmerültétől és helyet foghat, ha vagyoni kár egyáltalában nincs is.28) Bíróságaink, noha sokáig a vagyoni kár fennforgását a nem vagyoni kár előfeltételének tekintették, általában megítélik az erkölcsi kárért való elégtételt minden vagyoni kár nélkül is.29) A jogalkalmazás nehézségei így azonban csak fokozódnak. Mi az tehát, amit a kárhitelező kap? Elégtétel, kiegyenlítődés, a jogállapot helyreállítása vagy inkább valami magánbüntetésféle?30) 31) Ez elégtétel kiszabásánál hiányzik a mérce. Az érdekeszme, a különbözeti eszme a vagyoni állapotban a jogsértés előtt és után, itt nem segít. A kártérítés kirovása így nagyon közel van ahhoz, amit Grosschmid32) „esetről-esetre való tör26) P. III. 6331/1924. M. D. XIX. 56. — 1672/1910. M. D. 40. — 757/1912. MD. VI. 191. — P. III. 4395/1925. P. VI. 4490/1928. (V ö. ifj. dr. Szigeti László: Erkölcsi kár. Polgári Jog. 1930. évf. 335. o.). — P. VI. 8069/1927. P. VI. 3106/1929. L. még dr. Gál Dezső: Kártérítés ideális kárért. Jogtudományi Közlöny. 1910. évf., 332. o. 27) Különösen P. VI. 4949/1930. V. ö. ifj. dr. Szigeti László: A nem vagyoni kártérítés gyakorlatából. Polgári Jog. 1931. évf. 126. o. 28) Dr. Schuster Rudolf: A nem vagyoni kár. Jogállam. 1929. évf. 157. o. Dr. Schwartz Tibor: A nem vagyoni kár kérdéséhez. Jogállam. 1930. évf. 107. o. 29) B. S.: Az erkölcsi kár önállósága. Polgári Jog. 1929. évf. 41. o. Almási Antal: Sajtó okozta kár. Polgári Jog. 1930. évf. 5. o. 30) C. VI. 1327/1928. (Jogi Hirlap. IV 80.) — C. I. 1582/1928. (Jogi Hirlap. IV. 376.) (A Kúria elutasítja a vagyoni kárkövetelést és 100 P nem vagyoni kárt ítél meg.) Bálás P. Elemér: Sajtójogi gyakorlat. 1929. 99. o. L. az itt közölt esetet. (B. I. 9058/1927.) 31) Régi jogunkban félig magán-, félig büntetőjogi jellegű bírság jutott a sértettnek pl. factum minoris potentiae miatt. Hk. III. 26. 6. § V. ö. Meszlénv Artúr: A személyiség védelme a polgári törvénykönvv tervezetében. Jogászegyleti Értekezések. XXVI. 7. 32) Az erkölcsi kárt — nem tudom, hogy helyesen-e — az angol jogban az exemplary damages-hez merném hasonlítani, aminek jellemzője épp az, hogy a jogsérelemért érdekkiegyenlítődést találni nem lehet, — de mégis jogsértés történt, amit valamikép helyre kellene hozni. „ . . . there is great injury, without he possibility of meassuring compensation." Pollock: The law of torts. 6-th. Ed. 185. p.