Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

20 23. (Kt. 20. §.), 1908: LVII. t.-c. — Üzletből eredő kötelezettség fogalma. — E t.-c. rendelkezésein alapuló felelősség szempontjából üzletből eredőnek nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalást kell tekinteni, hanem általában minden olyan kötelezettséget, amely az üzlet létével oki összefüggésben van, nem tevén különbséget, hogy az átruházói kötelezettség minő jogalapból ered. (K. 1931. okt. 23. — P. IV. 1674/1931.) 24. (Kt. 20. §.), 1908: LVII. t.-c. 1. §. — Kereskedelmi üzlet átruházása. — Kereskedelmi üzlet eladása esetén az üzlethez tartozó ingóságok korábbi végrehajtási zár alá vétele a vételszerződésből folyóan az eladót terhelő jogátruházás fogyatékosságát jelenti, mert ez a körülmény meggátolja a vevőt a vétel tárgyával való szabad rendelkezésében és korlátlan gazdasági kihasználásában, miután a bírói zár alá vett ingóságok eladásával bűnvádi eljárásnak teheti ki magát. Ha pedig az eladó az üzlet megkötése alkalmával a dologra vonatkozó jogátruházás fogyatékosságát a vevő előtt elhallgatja és erről a fogyatékosságról a vevőnek sincs tudomása, a jogátruházás fogyatékosságára való tekintettel a vevő az üzlettől minden további előfeltétel nélkül elállhat. (K. 1931. okt. 7. — P. IV. 1844/1930.) 25. Kt. 225. §. — Szövetkezet alapszabályaínak felülbírálása. — Elnöklés joga, elnöki szavazati jog, közgyűlés összehívása, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag elmozdítása, igazgatóság tagjainak fizetése, szövetkezeti tag felelőssége. (Az elvi kijelentéseket lásd az indokolásban.) K. A szövetkezetet alapszabályának módosítására a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 32. §-a alapján felhívó cégbírósági végzésre vonatkozó másodbírósági végzést a m. kir. Kúria a hivatkozott rendelet 29. §-a értelmében egész terjedelmében bírálta felül, a felíolyamodó szövetkezet panaszaira tekintet nélkül. Az alapszabály 24. §-a úgy szól, hogy a „Fructus" Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezetek Központja mint szövetkezet megbízottja részt vehet úgy az igazgatósági és fölügyelőbizottsági üléseken, mint a közgyűléseken és ott indítványokat tehet, sőt szükség esetén elnökölhet is. A Kt. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a szövetkezet közgyűlésén, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésén ki elnökölhet. A szövetkezeti tagok, továbbá az igazgatósági és felügyelöbizottsági tagok jogát pedig másnak az elnöki működése magában véve nem csorbítja, ha az elhatározás (szavazás) joga ebben az esetben is csak őket illeti. Különösen kisebb szövetkezeteknek fontos érdeke is fűződhet ahhoz, hogy szélesebb körű üzleti tapasztalatokkal rendelkező egyén vezesse a szerveinek tanácskozását.