Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

21 Nincs tehát törvényi akadálya annak, hogy a szövetkezet alapszabálya az elnöklésre feljogosítsa annak a központi szövetkezetnek kiküldöttjét is, melynek az alapszabály 20. §-a szerint maga a szövetkezet is tagja. Az alapszabály 24. §-ának az a rendelkezése azonban, hogy a központ megbízottja „szükség szerint elnökölhet", határozatlan az elnöklésének esetére nézve, szemben az alapszabály 28. §-ával, mely szerint: „a közgyűlés elnöke az igazgatóság által saját köréből választott elnök, vagy elnökhelyettes, ezek akadályoztatásakor pedig a közgyűlés többsége által erre kijelölt tag", a 37. §. 3. bekezdésével, mely szerint: ,,az igazgatóság tagjai maguk közül évenként elnököt és alelnökhelyettest választanak", végül a 43. §. 2. bekezdésével, mely szerint: ,,a felügyelő bizottság elnökét és ennek helyettesét a bizottság maga választja". Ezeket az alapszabályi rendelkezéseket tehát a közgyűlésnek alapszabálymódosítás formájában összhangba kell hoznia. A központi megbízottnak, elnöklése esetére, az alapszabály 24. §. második bekezdésében adott azt a jogosítványt azonban, hogy szavazategyenlőségnél (a közgyűlésen, illetve az igazgatósági és felügyelő bizottsági ülése • ken) ő dönt, a m. kir. Kúria is jogszabálysértőnek találta. A határozatok meghozatalához ugyanis szótöbbség lévén szükséges, szavazategyenlőségnél az elnök döntése lényegileg szavazati jognak a gyakorlása, ami pedig a Kt. 225. §. 13. pontjából, továbbá a Kt.-nek a 241., illetve 244. §-a folytán a szövetkezetekre is alkalmazandó 182. és 194. <§-aiból kitűnően csak a szövetkezeti, illetve igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat illetheti. Az alapszabály 29. §-ának első bekezdés első mondata szerint: „a közgyűlést a Kt. 178. és 195. §-aiban említett esetek kivételével az igazgatóság hívja össze". A kir. ítélőtábla tévesen tartja ebből a szövegből törlendőnek a Kt. 178. §-ára utalást. Hiszen az alapszabály 30. §-a külön fel is vette a Kt. 178. §-ának a Kt. 240. §-ánál fogva a szövetkezetekre oly értelemben alkalmazandó rendelkezését, hogy az üzletrészek 1/io-ed részét képviselő tagok a közgyűlés összehívását az ok és cél megjelölése mellett bármikor kórhetik, és ha e kívánságuknak az igazgatóság 8 nap alatt nem tenne eleget, a közgyűlést kérelmükre a cégbíróság hívja össze. Nyilvánvaló tehát, hogy az alapszabály 29. §. első bekezdés első mondata a „kivételt" csak arra az esetre érti, ha maga az igazgatóság nem intézkednék a közgyűlés összehívása iránt. Az alapszabály 35. §-a úgy hangzik, hogy a közgyűlés bármikor elmozdíthatja ugyan az igazgatóság, vagy felügyelő bizottság bármely tagját, -de ily határozatot csak akkor hozhat, ha megfelelő indítvány a közgyűlés napirendjére fel volt véve. Téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy ez a korlátozó rendelkezés ellenkezik a Kt. 183. §. második bekezdésével és 194. §. második bekezdésével, amelyek a Kt. 241. és 244. §-ai folytán a szövetkezetekre is alkalmazandók. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok közgyűlési elmozdíthatóságának a most felsorolt szakaszokban foglalt törvényi biztosítása ugyanis nem érinti a Kt. 177. §-ában foglalt azt az általános jogsza-