Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

18 összegben. Már pedig ezeknek a kérdéseknek elbírálását az 1894. évi XXXI. t.-c. 96. és 97. §-ai, az ott meghatározott feltételek mellett kizárólag a gyámhatóság részére tartja fenn. K. A felperes, mint az alperes elvált felesége, az alperest azért kért:: 2640 pengő tökében és járulékaiban marasztalni, m?rt az alperes atya a törvényből folyó kötelezettsége ellenére, a közös kiskorú leánygyermskük eltartására 7-ik életévétől 18. életévéig fordított kiadásait megtéríteni elmulasztotta. A hatásköri bíróságnak az 1928. évi november hó 12. napján 1928. Hb. 51/8. szám alatt hozott határozata értelmében, a . . . mint a fejben . . . A Pp. 180. §. 3. pontja alá eső, az eljárás bármely szakában hivatalból figyakmbs ve:ndő pergátló körülmény folytán tehát, a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét, felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részében hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 182. §. alapján megszüntette. (1931. oki 21. — P. III. 7425/1930.) 21. Pp. 498., 503., 506. §. — Fellebbezési eljárás természete. Eljárási jogrendszerünk értelmében — amint az különösen a Pp. 498. §-ának tartalmából domborodik ki — a fellebbezési eljárás az elsőbírósági eljárásnak folytatása és a fellebbezési bíróság a Pp. 503. §-a értelmében azokban a kérdésekben is határoz, amelyek az elsőbíróság előtt tárgyalva, vagy eldöntve nem voltak. Amikor a Pp. értelmében a fellebbezési bíróság előtt az elsőbíróságnál fel nem hozott új tényállítások és bizonyítékok felhozhatók, támadáskép és védelemként új jogok érvényesíthetők és a fellebbezési tárgyalás az elsőbíróságnál nem tárgyalt kérdésekre is kiterjed: a fellebbezési bíróság nem korlátozhatja tárgyalását és döntését pusztán a peresfelek közötti vitás keresetváltoztatás kérdésére, még ha az elsőbíróság csupán ezen az alapon döntött is, hanem a Pp. szelleme és tételes intézkedései értelmében az összes további érdemleges kérdéseket is tárgyalása és döntése körébe kell vonnia. K. Helyesen kifejtett indokaiból a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy adott esetben a kereset elbírálásához az anya összes örököseinek perbevonása nem szükséges, az alperesnek idavágó felülvizsgálati támadása tehát helyt nem álló; a keresetváltoztatás fenn nem forgásának kimondása miatt intézett felülvizsgálati támadás pedig a Pp. 188. §-ának utolsó bekezdése értelmében figyelembe nem vehető. Sikeres azonban az alperesnek az a felülvizsgálati támadása, hogy a fellebbezési bíróság eljárási szabálysértéssel hozott ítéletet akkor, amikor az ügyet csupán a keresetváltoztatás kérdésében és nem egyúttal érdemben is bírálta el. A fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak azt a döntését, amaly szerint a felpereseket meg nem engedett keresetváltoztatás miatt keresetükkel elutasította, magáévá nem tevén, ítéletében csak ezt az előkérdést döntötte el