Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

17 a>: olyan kártérítési kereset elbírálása, amelyet a fél az állam ellen azon az alapon indít, hogy az állam közegei a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban jogellenes rendelkezéssel neki (a félnek) kárt okoztak. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a szóbanlevő kárkövetelésnek a rendes bíróság előtti érvényesítését tételes szabály kizárja. A fellebbezési bíróság a most előadottaknak megfelelően állapította meg a rendes bíróság hatáskörét, mert a kereset ténybeli állítása az, hogy az állam közegei törvényellenesen jártak el a felperes orvosi oklevelének honosítása körül, olyan tételes szabály pedig nincsen, amely az ilyen tényalapon érvényesített kártérítési igényt kizárná a rendes bíróság hatásköréből. Az alperes részéről felhívott 10.349/1875. VKM számú rendelet (R. T. 302. 1.), továbbá a 60.982/1910. VKM számú rendelet (R. T. 1911. évf. 407. 1). ugyanis az utóbbi vonatkozásban semmiféle rendelkezést nem foglal magában. A fentebb ismertetett elvi álláspontból folyik, hogy a rendes bíróság a panaszolt intézkedés törvényességét (jogos vagy jogtalan voltát), mint a kárkövetelés eldöntésének előkérdését, önállóan megvizsgálhatja. Ez a Hatásköri Bíróságnak fentebb megjelölt határozataiban szintén ki van mondva. Az alperesnek erre vonatkozó érvelése tehát nem alapos. A pergátló kifogás tárgyalásával felmerült költségről a fellebbezési bíróság az eljárási szabályoknak (Pp. 424. §. 1. és 2. bekezdése) megfelelően döntött, tehát az alperesnek erre vonatkozó támadása is alaptalan. A felperes a költség felemelése iránt csatlakozott az alperes felülvizsgálatához. A m. kir. Kúria ezt a csatlakozási kérelmet sem teljesíthette, mert a költség összege a pergátló körülmény tárgyalásánál kifejtett munkával helyes arányban áll. Az alperes a hatáskör megállapítása esetére kérte, hogy az iratok terjesztessenek fel a Hatásköri Bírósághoz, mert szerinte az 1907: XLI. t.-c. 7. §-ának 5. pontjában említett hatásköri összeütközés esete merült fel. A m. kir. Kúria az iratoknak hivatalból való felterjesztését mellőzte, mert a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a felperes részéről érvényesített kárkövetelés tekintetében sem a hatáskör kérdésében, sem pedig a kárkövetelés érdemében nem határozott, tehát hatásköri összeütközés a jelen ítélet következtében (ügy-azonosság hiányában) meg nem állapítható. (1931. okt. 2. — P. VI. 1536/1931.) 20. Pp. 180. §. 3. pont. — Törvényes gyermektartásdíj lejárt részleteinek megfizetése iránt támasztott követelés tekintében a gyámhatóság hatásköre. — A törvényes gyermektartásdíj lejárt részleteinek megtérítése iránt támasztott követelés elbírálását nem lehet azon a címen a rendes bíróság hatáskörébe utalni, hogy az önjogú személy részéről, önjogú személy ellen támasztott vagyonjogi követelés, és hogy közelebbről jogalap nélküli gazdagodás vagy tartozatlan fizetés, tehát a családjogi jogcímtől különböző kötelmi jogi jogcím forogna fenn. Mert még ebben az esetben is, a már lejárt tartásdíjak iránt indított perek legnagyobb részében az a kérdés várna elbírálásra, hogy terheli-e a szülőt tartási kötelezettség s ha igen, minő arányban és milyen 2