Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról
9 a tisztviselőknél a Kereskedelmi Akadémiának (felsőkereskedelmi iskolának) vagy azzal egyenrangú kereskedelmi intézetnek az elvégzése, avagy középiskolai érettségi bizonyítvány. A szolgálati rendtartásnak a rendelkezéseit á felperes külön írásbeli nyilatkozatban szolgálati viszonyára kötelezőkül elismerte és azok elfogadása alapján nyilatkoztatta ki az alperes szolgálatába lépésre való készségét. Falperes tehát nem lehetett kétségben az iránt, hogy a szolgálati szerződés megkötésénél az alperes akaratelhatározására a döntő az volt, hogy a felperesnek megvan-e az előírt elméleti képesítése vagy sem. Az ügyletkötő akaratelhatározására döntő körülményre vonatkozó tévedése pedig a szerződési nyilatkozatnak a megtámadására alapul szolgálhat. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperesnek ezt a tévedését a kereskedelmi iskolai érettségi vizsga letételéről kiállított érvénytelen bizonyítvány bemutatásával maga a felperes okozta; és pedig még akkor is, ha azt az érvénytelen bizonyítványt a felperes nem magának az alperes bank képviseletére hivatott szervének, hanem a Magyar Állami Jegyintézetnek mutatta be, amelynek a szolgálatából az alperes a felperest átvette; mert ebben az esetben is tudnia kellett a felperesnek, hogy az alperes a Magyar Állami Jegyintézerttől átvett és ehhez az intézethez annakidején a felperes által benyújtott iratok alapján állapítja meg, hogy a felperes a szolgálatba való felvételhez megkívánt általános és különös feltételeknek megfelel-e vagy nem. Minthogy ezek szerint az alperes a szerződési nyilatkozatát jogos alapon támadta meg, ez a jognyilatkozat a megtámadás következtében visszahatóan érvénytelenné vált. A felperes szolgálati szerződését tehát úgy kel! tekinteni, mintha az meg sem köttetett volna. Ennek a megállapítása végett fegyelmi eljárás foganatba tételére szükség nem volt, mert a szolgálati szerződés érvénytelenségének a megállapítása nem azonos jelentőségű az érvé nyesen létrejött szolgálati jogviszony felbontásával és ezért a szolgálati jogviszony megszüntetésére a szolgálati rendtartás értelmében irányadó szabályok az érvénytelenség megállapítására nem nyernek alkalmazást. A szolgálati szerződés érvénytelenségének a megállapításából folyik, hogy a felperes az alperestől az érvénytelen szerződés alapján semminő szolgáltatást, így tehát felmondási időre járó illetményeket, avagy végkielégítést sem követelhet. A felperes az előző állapot helyreállításaként csak az általa az alperesnek nyújtott szolgáltatás értékének a megtérítését követelhetné, ha annak az értéke, az alperestől kapott szolgáltatásokban már meg nem téríttetett volna. (1931. nov. 3. — P. II. 7834/1929.) 11, Mt. 1002. §. — Tévedés. — Az a körülmény, hogy a szerződő felek valamelyike a szerződés megkötésénél tévedett, a szerződést egymagában nem teszi semmissé, hanem csak feljogosítja a tévédet, hogy bizonyos előfeltételek alatt szerződési nyilatkozatát megtámadja. Rendszerint ilyen előfeltétele a megtámadhatóságnak, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy a szerződéskötésnél felismerhette légyen. (Kt. 1931. nov. 11. — P. VII. 1992/1931.)
