Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

III 12. Mt. 1006. §. — Megtévesztés. — A megtévesztő fél az általa okozott tévedés felismerése előtt létesült egyességre mint a jogviszony megtámadását megszüntető körülményre jóhiszeműség hiányában sikerrel nem hivatkozhatik. (K. 1931. okt. 29. — P. IV. 2551/1930.) 13. Mt. 1055. §. — Főkötelezettség nem teljesítése esetére ígért kötbér. — Az a kötbér, amelynek fizetését arra az esetre kötelezték, ha az adós a főkötelezettséget éppen nem, vagy nem kellően teljesíti, csak akkor igényelhető, ha az adós a főkötelezettség teljesítése körül neki felróható késedelmet, mulasztást tanúsít. Nem igényelhető tehát az ily kötbér, — ha és amennyiben a főkötelezettségnek az adós részéről történt be nem tartása, a hitelező megelőző szerződésellenes ténykedésének a következménye. (K. 1931. nov. 25. — P. V. 6539/1929.) 14. Mt. 1084. §. — Szolgáltatás teljesítésének módja. — Az az ügyleti fél, aki a részletekben teljesítendő szolgáltatás előzően lejárt részét a kötelezett félre nézve hátrányos, de ez által szerződésszerűnek elfogadott teljesítési módozat szerint igényelte és megkapta, a később lejárt szolgáltatás teljesítését az adós által ellenzett eltérő más módozat szerint nem követelheti, még akkor sem, ha az előzően alkalmazott módozat szerinti teljesítés ezúttal már reá nézve jár hátránnyal. K. Abban a perben, amelyet a felperes az alperes ellen a díj levél alapján a követelés korábban esedékessé vált %-a.d része erejéig előzően lefolytatott, a felperes azt kérte, hogy az alperes a díj levél értelmében irányadó búzamennyiségnek a fizetés napján jegyzett tőzsdei középára szerinti értékében marasztaltass ék. Az alperes az értékszámítás e módja ellen kifogást nem emelt. Az ott eljárt bíróságok idevonatkozó vita hiányában nem is döntöttek tehát abban a kérdésben, hogy abban az esetben, ha a díj levélben közvetve meghatározott esedékesség napján az alperes nem teljesít, a búza egyenértékének a kiszámításánál árcsökkenés esetén az esedékességnek, vagy pedig a fizetésnek a napja veendő-e irányadóul. Alappal vitatja ennélfogva a felülvizsgálati kérelmében a felperes, hogy a most kiemelt vitás kérdésben ebben a perben történt felvetésével szemben nem állhat meg az a kifogás, hogy mivel az előző perben az értékkiszámítás nál irányadó időpont a fizetés napjában van jogerősen meghatározva, az előző ítéletek joghatálya útjában áll ebben a perben is az eltérő kiszámítási mód alkalmazásának. Egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelmet nem találta a m. kir. Kúria alaposnak. A díj levél nem vitás tartalma szerint ugyanis a benne „kikötött tiszteletdíjak értékéül a búza a budapesti tőzsdén és a fizetés napján jegyzett középminőségű árunak középára vétetik". A kikötött tiszteletdíj „harmadik harmada az első bírói ítélettől két év múlva esedékes".