Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

261 tuk, hogy a gyermek megtámadási joga erkölcsi alapon követelhető is, kárhoztatható is. Innét van az, hogy a gyermek megtámadási jogát csak szűk körben engedi érvényesülni és erkölcsi szempontból korlátozza is. A 181. §. kimondja, hogy a gyermek megtámadásra csak akkor jogosult, ,,ha a férj a fogantatás egész ideje alatt távol volt, vagy olyan esetben, amikor bármely más személy is hivatkozhatnék arra, hogy a gyermek nem törvényes származású." Ez utóbbi esetben tulajdonképen a férj megtámadási jogának a gyakorlásáról van szó. A 188. §. szerint ugyanis ,,arra, hogy a gyermek nem törvényes származású, más érdekelt személy csak akkor hivatkozhatik, ha a származás törvényességét a férj, vagy amennyiben erre jogosult, a gyermek megtámadta, vagy pedig ha a férj megtámadási jogának elvesztése előtt meghalt és a gyermek születéséről nem tudott, vagy tudott ugyan, de kétséget kizáróan kijelentette, hogy a törvényességet megtámadni kívánja, vagy hogy a gyermeket magáénak el nem ismeri s egyszersmind feltehető, hogy a törvényesség megtámadásában őt csak halála, vagy haláláig fennálló akadály gátolja meg." Korlátot szab a gyermek megtámadási jogának a 184. §. azáltal, hogy ,,a gyermek a maga származásának a törvényességét, ha anyja él, csak az anyja beleegyezésével támadhatja meg." Menjünk most egy lépéssel tovább. Megtámadási jogával ugyan a gyermek nagykorúsága elérése után még egy ideig élhet, mikor és hogyan fog mégis tudatára jutni a való tényállásnak és a törvény által rendelt jogának, hogy törvényességét megtámadja. Célravezető-e a törvénykönyv e szabálya, ha a gyermek egész neveltetése nem igazi atyja kezében marad a valószínűség szerint, ha — mondjuk — huszonnégy évig nyugodtan kel tűrni, bele kell nyugodni, hogy más gyakorolja az atyai hatalmat annak minden vonatkozásában, mint az, akit ez megillet. Nem éppen jelentős, de komikusnak minden bizonnyal komikus momentum volna, ha a gyermek összes okmányait, kezdve az anyakönyvi kivonattól egészen esetleg a doktori diplomáig, javítani kellene a helyesbített családnév miatt. Mindeddig figyelmen kívül hagytuk a vérszerinti atyát, aki a gyermekéhez fűző erkölcsi kötelékek szétszakítását tűrni tartoznék. Csak a kettős atyaságnak a törvényhozás részéről való figyelemre méltatása, a kettős atyaság különböző eseteinek gondos áttanulmányozásából fakadó szabályozás tudja sikeresen megoldani a törvényesség problémáját, amennyiben a törvényességnek helyes irányban való megállapítása forog szóban. A jogi szabályozásnak legnagyobb hiánya, hogy az atyasági vélelem a kettős atyaság helyzeteiben nem megfelelő, hasznavehetetlen.17) Mert ki a vélelmezett törvényes atya? A nő férje? aki csak jogi vonatkozásban tekinthető férjnek, vagy az, aki a nőnek tényleges házassági kapcsolatban élő férje? A vélelem a valószínűség látszatára épít. Akinek atyasága ellen szól minden 17) Ez érezhetővé különösen a magánjogi törvénykönyv javaslatával kapcsolatban a törvényességnek széles körre való kiterjesztése következtében válik.