Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

262 valószínűség, felállítható-e mellette az atyaság vélelme? Gondoljunk vissza Bernhöft okoskodására. A jog szerint érvényesen fennálló házasságban, ha a házastársak között a tényleges és erkölcsi kapcsolat nyilván megszűnt, elesik az atyaság vélelmének az alapja. Míg a vele egyidőben fennálló, de csak putativ házasságban, melyet a tényleges és erkölcsi vonatkozási házasélet tölt ki, megvan az atyasági vélelem kellő jogalapja. Tehát a gyermek atyja az anya mindenkori férje. Ha ilyen kettő van (kettős atyaság), a tényleges házastársi viszonyban élő férje. A magánjogi törvénykönyv javaslatának 191. §.-a gyökeresen orvosolja e hiányt, mikor a törvényességi vélelem helyesebb és precízebb megállapítását adja. E paragrafus a következőket tartalmazza: ,,Ha a nő újra férjhezment és a gyermek a törvényes származásra vonatkozó szabályok értelmében mind a korábbi, mind a későbbi házasság alapján törvényes lenne, a gyermeket a későbbi házasságból származottnak kell tekinteni." ,,Ha ilyen esetben a későbbi férj, vagy a gyermek a származásának az előbbi bekezdésen alapuló törvényességét megtámadja és a bíróság a keresetnek helyt ad, az ítéletben a gyermeket nem házasságon kívül származottnak kell nyilvánítani, hanem azt kell kijelenteni, hogy a gyermek a korábbi férjnek törvényes gyermeke. Ha a gyermeknek a korábbi házasságra alapított ez a törvényessége is megtámadható, azt a jogosult az általános szabályok szerint támadhatja meg." A jogpolitikának első sorban feladata, hogy a gyermeket, hacsak lehetséges, a törvénytelenség hátrányaitól megmentse. Feladata másodsorban, de nem kevésbbé, hogy a törvényességet helyes vonatkozásban állapítsa meg. Az egyik feladat szükségképen hozza magával a másikat. Nem kis fejtörést okozott a bizottságnak a törvényesség kiterjesztésének a dilemmája.18) A törvényesség kiterjesztése után nem utasíthatta el a kötelességet, hogy a törvényességnek egy irányban való határozott és helyes megállapítását lehetővé tegye. Ez vezetett a gyermek megtámadási jogának az elfogadásához is, melyet a bizottság általában ellenzett.19) A törvényesség megállapításának a kettős atyaság elkerülésével a valószínűségnek legmegfelelőbb vonatkozásban kell történnie. E célt szolgálja alapvetőleg a törvényességre vonat18) Bizottsági tárgyalások, 1909., 67. o.: ,,A kérdés érdemében két szempontot kell összeegyeztetni. Az egyik szempont, hogy ne fosszuk meg a gyermeket társadalmi állásától és ne tegyük szerencsétlen társadalmi nyomorékká, ha arra nincs kényszerítő szükség. Az ártatlan gyermeket, ha csak valami mód, vagy ürügy van reá, inkább teljes jogú polgárrá kell tenni, mintsem előre az elzüllésnek kiszolgáltatni. A másik szempont a házassági intézmény nagy fontossága, amely intézménynek mai társadalmi helyzete megrendülne, ha bármily konkubinátusból származó gyermek törvényes származásúnak tekintetnék." 19) Biz. tárgy., 1909., 78. o.: „A bizottság többsége nem kívánja feljogosítani a gyermeket arra, hogy akár atyja helyett, akár önállóan, saját törvényességét megtámadhassa."