Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

257 gyermekek, kik a holttányilvánítási ítéletben megállapított halálozási időponttól számított háromszázkét napon túl születtek, nem a holttányilvánított gyermekei. Herbert Meyer8) is azt kívánja, hogy a törvényesség helyébe a törvénytelenség látszatát helyezzük, mert a gyermekek nemzése a férj halála után történt. Szerinte ,,a törvénytelenség joglátszata feltételévé válnék a törvényesítésnek." Ugyanide jut Kohler9). ,,A gyermek az új házasság által lesz törvénvesített." De a törvényesítésről tárgytalan beszélni, ha a gyermek a második házasság megkötése után mint törvényes született. A tényleges helyzethez közelebb jutunk és elkerüljük a törvényesség kettőségét, ha a gyermeknek az első férjhez való törvényességét tagadjuk abban az esetben is, ha a halál vélelme megdől. Riezlert idézve szószerint: „Hogy törvényhozáspolitikailag a végzést a második házasságból született gyermekekre vonatkozólag a házasságban élő férj javára az eltűnésből visszatérő férj, tíz eset közül kilencben egy csavargó konkurrenciájának kizárásával kell kimondani, nem szorult további fejtegetésre." Ríezler a probléma megoldását nyitva hagyja. Csak rámutat a német törvénykönyv hiányára, mely megadja az alapot a kettős atyaság előállásának sokféle lehetőségére, és a BGB. szabályainak szigorú alkalmazására, melynek az eredménye nem kibékítő, hanem egyenesen igazságtalan. Törvényhozáspolitikai szempontokat felvet, de a kérdés megoldására határozott útmutatással nem szolgál. ///. Cím: A törvényesség szabályozása a különböző jogokban. Élő jogunk vélelmezi, hogy az érvényes házasság fennállása alatt született gyermek törvényes származású és szigorúan véve egyedül a családfőnek adja meg a jogot, hogy a gyermek törvényességét támadja, hogy keresetet indítson a törvénytelenség megállapítására. A férjnek ez kizárólagos joga lett az Optk. nyomán az osztrák jogban.10) De mint kizárólagos jog illeti meg a férjet a francia, a német, a svájci és az olasz jogban.11) Az Optk. 138. §. szerint törvényes ágyból származott a gyermek, ha nem előbb mint a házasság megkötése után a hetedik hónapban és nem később mint megszűnése után a tizedik hónapban született. Magánjogi törvénykönyvünk javaslatának 178. §-a törvényesnek tekinti a gyermeket, aki a házasság alatt vagy a megszűntét követő háromszázkét nap eltelte előtt születik. Röviden és egyszerűen ez annyit jelent, hogy a házasság alatt, illetőleg még további tíz hónapi időben született gyermek atyja az anya férje. Körülbelül ez a modern magánjogok álláspontja. 8) H. Meyer: Von Rechtsschein des Todes. 9) Kohler: Lehrbuch des B. R. 10) Optk. 158., 159. §§. — Von Call: Das Recht auf Unehelicbkeit. (Festschrift zur Jahrhundertfeier des ABGB.) ") Code civil 312., 313. art., BGB. 1593., 1594., 1596., 1598. §§., :a svájci tv. 253., 256. §§., Codice civile 161., 169. §§. 2*