Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

256 zás. Hasonlóképen kényes kérdés a gyermek vagyonának kezelése, haszonélvezete. Riezler5) a kérdések tömegét veti felMindkét atya családnevét viselje a gyermek? Mindkét atya jogosult a gyermek szolgálatát házában igénybe venni? Házasságához mindkét atya beleegyezése szükséges? stb. A törvényhozás a kettős atyaságot el akarja kerülni. Már Ulpianus ismeri propter turbationem sanguinis a várakozási időt. Jogunk szerint a házasság megszűnésétől számított tiz hó eltelte előtt tilos a nőnek újabb házasságra lépni. (Ht. 24. §.) E tilalomnak a célja, hogy az ez idő alatt született gyermekre nézve az atyaság kérdése ne váljék vitássá. Ha a nő e tilalom megszegésével újabb házasságot köt és a kritikus időben gyermeke születik, a gyermek úgy az első, mint a második férjé lehetne. Az atyaság kettősségót a BGB. elkerüli azáltal, hogy kimondja: ha a gyermek a házasság megszűnését követő kétszázhetven napon belül születik, az első férje, különben a másodiké. (BGB. 1600. §.) Per analógiám e megoldás eseteinkben nem alkalmazható, mert a házasság megszűnésének határozott időpontja rendelkezésünkre nem áll. A házassági kapcsolat tényleges megszűnésének alapulvétele a dolog intim természetével járó bizonyítási nehézségek miatt szinte lehetetlen.6) De e szabály alkalmazása sem jelent mindig megnyugtató, kibékítő megoldást. Holttányilvánítás7) esetében a holttányilvánító ítéletet követő újabb házasságkötés az első házasságot megszünteti. Ha kiderül, hogy a holttányilvánított életben van, az új házastársak házasságukat megtámadhatják. Ha megtámadják, jogunk szerint a második házasság megszűnik anélkül, hogy az első feléledne. Ha nem támadják meg, a második házasság mint érvényes házasság fennmarad. De az elsőházasság megszűnésének időpontjául a második megkötése számít. Ha tehát a második házasság megkötése után háromszázhét napon belül gyermek születik, ez törvényes gyermeke lehet még az első férjnek is. A BGB. 1600. §-ának az alkalmazása arra az eredményre vezei, hogy a második házasság megkötése után a kétszázhatvankilencedik napon született gyermek nem a második férjé, jóllehet a kétszázhatvankilenc napi terhesség nemcsak lehetséges, de a normális folyamat mintaesete. A megoldás a második férjjel szemben igazságtalan. Ebben a jogi közvélemény nem is nyugszik meg és különböző módon kiutat keres. A vélelemnek, hogy a gyermekek a második házasság megkötése után is bizonyos ideig az első férj törvényes gyermekei, sőt szigorúan a német jog szellemében az eltűnése alatt született gyermekek az ő törvényes gyermekei, ha a második házasságot megtámadják, mert a megtámadás révén minden további nélkül az első házasság számít fennállónak (BGB. 1343. §.), második vélelmet állít szembe, mely az előbbit megcáfolja. A holttányilvánítás megalapítja a vélelmet, hogy a 5) Riezler, i. m. III. §. 6) Riezler, i. m. IV. §. 7) Riezler, i. m. VII. és VIII. §.