Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

127 IV. A balesetből származott kár összegét a fellebbezési bíróság a tár-:; gyalás és bizonyítás eredményéhez képest helyesen számítot£dofch:J8r!ihfofr>í hogy alperes nem jelölte meg azokat a peradatokat, amelyeket a fellebbezési bíróság szerinte a tárgyalási jegyzőkönyvek vagy mellékleteiknek tar-' talmával ellentétben mérlegelt, — ezért alperesnek iratellenessé^ cjtmén, de csupán csak általánosságban emelt panaszai figyelembe vehetők nem voltak>; Alaptalannak találta a m. kir. Kúria felperesnek is az amiatt emeli;. felülvizsgálati támadását, hogy a részleges munkaképtelenség idejének . már . sodik hónapjára csak 25 %-os keresetképesség csökkenés figyelembe véte-i lével lett a havi elmaradt keresetének összege kiszámítva; mert az orvosszakértő véleménye szerint ez időben a felperes már 75 %-ban keresökepe; volt s így erre az időre csak a részleges csökkenés mérve arányában ,üle.Ur meg a kártalanítás, „. Alaptalan felperesnek az egyéb kártérítés tekintetében emelt^panasza is. A meghallgatott törvényszéki orvos véleménye szerint felperesnek nem vojl szükséges a gyógyfürdőben való tartózkodásra, mert sósfürdőket otthon, is használhatott. Az adott helyzetben tehát az élet közönséges felfogása.,szerint méltányosan követelhető volt tőle, hogy a kár enyhítése érdekéből ma^a is közreműködjék és a sósfürdőket otthon vegye, ami jelentékeny költséggel nem járt. Az egyéb kárt illetően a fellebbezési bíróság szerint hiányzik minden, tárgyi adat annak megállapítására, hogy felperesnek az állatorvosi pályáján való korábbi érvényesülése a baleset miatt tartósan és lényegesen megne-r hezült, vagy hogy a baleset után hasonló műtétek végzésétől a szenvedett testi sértés meggyógyulását követően is tartózkodni volt kénytelen; hiányzik, tehát a jogi alapja és a méltányossági oka is annak, hogy a vitatott érdek-, sérelem címén pénzbeli elégtételben részesíttessék. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt az által, hogy a felperesnek az egyéb kár címén* támasztott kereseti követelését meg nem állapította. (193L dec. 3, — P. II. 3952/1930.) 165. Mt., 1735. §. — 1872 : XXXVI. tc. 115. és 117. §. Székesfővárosi árvaszéki tisztviselő és a székesfőváros kártérítési felelőssége utóöröklési joggal kapcsolatos terhelési és elidegenítési tilalom ellenére hozott határozat miatt. — LA Budapest fővárosról szóló 1872. évi XXXVI. t.-c. 115. és 117.'§-a értelmében a tisztviselő által hivatalos eljárásban szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárért a tisztviselő felelős és a törvényhatóság a kárt csak akkor téríti meg, ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhet, vagy ha ki nem deríthető, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak. II. Az utóöröklési joggal kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalom nem zárja ki feltétlenül a vagyon megterhelését és állagának megváltoztatását és az árvaszéknek a megterheléshez vagy elidegenítéshez való hozzájárulása kárkövetelés alapjául nem szolgálhat, ha a megterhelés vagy elidegenítés az egyes