Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

234 a kérdés gazdasági problémáit, a veszélyes üzem berende­zésétől, egészen a kötelező biztosítás intézményéig — vizs­gálódása körébe vonja. Rendszerének kiinduló pontja egy széles jogtörténeti és jogbölcseleti alapon felépült általános kártérítési jog, amely terjedelmében és a felvetett témák szerteágazásával szinte egy szisztematikus magánjog kísér­leteként jelentkezik. Ez elméleti fejtegetések közül külö­nös érdeklődésre tarthat számot a kár-relativitás gondo­latának eredeti konstrukciója, amely témáról a szerző két év előtt a Cíviljogászok Vitatársaságában tartott előadást, a veszélyes üzem klasszikus fikciójával szemben az oko­zati összefüggés relevanciájának intézményes kifejtése, az üzembentartó mellett a tulajdonos felelősségének — egyéb­ként erősen vitatható — tézise. A gépjármüvek külföldi kártérítési jogát inkább csak jellegzetes elveiben és eltérő irányaiban ismerteti, de annál nagyobb részletességgel tárgyalja a hazai jogalkotást és joggyakorlatot. A judikatura feldolgozásában nem szorít­kozik Szerző a bírói határozatok mechanikus összegyűjté­sére, de keresi a szerteágazó, egymásbaütköző döntések elvi eredőjét és találóan mutat reá a gyakorlat fejlődésé­neg egészséges irányaira. Érdekes például, hogy erősen kifo­gásolja azt a gyakorlatot, amely a kártérítés megállapítása tekintetében a büntető bíróság ítéletének prejudíciális erőt tulajdonít, aminthogy a most meghozott 49. sz. jogegységi határozat már arra az álláspontra helyezkedik, hogy a bün­tető ítélet — hacsak a törvény elő nem írja — a kártérí­tés kérdésében a polgári bíróságra nem kötelező. A könyv második önálló része: a gépjárműközlekedés baleseti jogát egészében kodifikáló törvénytervezet — komoly jogászi munka. Ezt a tervezet azáltal, hogy az anyag min­den vonatkozását szabályozása körébe vonja, hogy túlsá­gosan széles sugárral keríti el az általa egységesen szabályozott komplexumot — noha nyilván nehéz lesz az automobilbalesetekkel elvileg és rendszerileg azonos keretbe szorítani a repülőgép és hajóbaleseteket — azzal, hogy a már petrifikált joganyagot egészen forradalmi újításokkal például a kényszerbíztosítás, vagy a tulajdo­nos elsősorban való felelősségének intézményesítésével robbantja szét és kényszeríti újabb kíjegecedésí formákba: a jogászkörök és a gazdasági érdekeltségek ellentmondó kritikáját fogja kiváltani. Az objektív kritika lemondhat az advocatus díaboli hálás hatású dialektikájáról és fölösle­gessé teszi, hogy a tervezet egyik-másik szépséghibájával részletesen foglalkozzam — noha a rendszer túlzott kazu­ísztikája. a törvényes vélelmek sok anvagi igazságtalansá­got okozó és épen a szövevényes kazuisztika rendszeréből

Next

/
Thumbnails
Contents