Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek
227 ján? A csődtv. 84. §. 2. bek.-e szerint a csődöt kellően igazolt követelés alapján kell kérni. Nézetem szerint: a külföldi, nálunk végrehajtható ítélettel megállapított követelést csődkérésnél olyannak kell tekinteni, mint amely a hitelező követelését kellően igazolja. A contrario: itt végre nem hajtható külföldi ítélet nem tekinthető a követelés kellő igazolásának, és ennek alapján csőd nem rendelhető el. 2. Perfeljegyzésnek, gondnoksági zárlatnak, stb. lehet-e helye külföldi eljárás alapján? Nézetem szerint e kérdés megoldása is attól függ, hogy a külföldi bíróság eljárása nálunk érvényes (végrehajtható) ítéletre vezet-e, vagy sem. Ha tehát Ausztriában olyan behajtási per indul, amelyben hozandó ítélet a magyar-osztrák végrehajtási jogsegélyegyezmény rendelkezése szerint nálunk végre lesz hajtható, a per feljegyzésének nincs akadálya, ellenkező esetben ilyen per nálunk fel nem jegyezhető. Dr. Ballá Ignác. Tulajdonjogfenntartás és kényszeregyesség. A P. J. 1932. februári számában ifj. dr. László Árpád cikket írt ,,A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyezség esetén. M. T. 1367. §." címmel. Ennek a cikknek egyik részéhez szükségesnek tartom néhány megjegyzést fűzni, mert az félreértésekre adhat alkalmat. A szerző ugyanis cikkének III. 1. b) pontjában azt írja, hogy amennyiben a vevő kényszeregyezségc esetén az eladó vételárkövetelését érvényesíti és nem követeli a vétel tárgyának visszaadását, úgy az a helyzet áll elő, hogy ,,a quotán felüli részét a vételárnak nem tudja érvényesíteni, tehát fennmarad továbbra is tulajdonjoga, annak dacára, hogy bíróilag érvényesíthető követelése nincs, viszont a vevő a tulajdonjogot nem szerzi meg, mert nem teljesítette azt a feltételt, amelytől függ a tulajdonjognak reá átszállása". Ez az álláspont nézetem szerint téves. A tulajdonjogfenntartás lényege az, hogy a vevő a vétel tárgyának tulajdonát csak a „vételár teljes megfizetése" (M. M. T. 136. §.) által szerzi meg. Ámde az 1410/1926. M. E. számú rendelet 92. §-a értelmében a kényszeregyezség joghatálya az, hogy ,,az adós felszabadul az egyezségben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól anélkül, hogy az elmaradó teljesítésért, avagy a részére engedett egyéb előnyökből a hitelezőkre háruló hátrányokért megtérítést kellene adnia." A vételárhoz ragaszkodó eladóval szemben tehát a vevő eleget tesz kötelezettségének azáltal, hogy a vételár kvótáját megfizeti, az eladónak pedig — mint a cikkíró helyesen jegyzi meg — ,,meg kell elégednie quotális kielégítéssel." Már pedig ha a vevő vételárfizetési kötelezettségének eleget tett, aminthogy a kvótális fizetéssel annak eleget tesz, az eladó tulajdonjoga megszűnik és azt a vevő szerzi meg. Ezt a gyakorlatban oly módon szokták áthidalni, hogy a