Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Hatásköri illetékességi észszerűtlenségek

226 földi eljárásnak, mert német bírósági eljárás alapján nem jutok itt végrehajtható ítélethez, márpedig belföldi jogsegély nélkül nem maradhatok. Okom *s lehet arra, hogy mindkét helyen eszközöljek ki alperes ellen ítéletet, így pld., ha mindkét helyen csak részlegesen van fedezet. Nem lehetek a belföldi bíróság igénybevételétől elzárva — már azért sem, mert a külföldi ítélet itt nemcsak, hogy végre nem hajtható, de amúgy sem érvényes, mert hiszen — hogy csak a konkrét esetnél maradjunk —, megtörténhetik, hogy a külföldi bíróság a megtámadási keresetnek nem ad helyet, holott a mi törvényeink szerint annak előfeltételei fennforognak, és a végrehajtást érvénytelenné nyilvánítják; ha már most az előnyösített hitelezőnek itt volna is végrehajtható vagyona, a tömeggondnok, dacára a végrehajtást megsemmisítő belföldi ítéletnek, visszakövetelési igényét hatályosítani nem tudná. De nemcsak ebből és az ilyenféle gyakorlati meggondolásokból, hanem a kérdés elméleti végigvezetéséből is csak a fenti eredmény folyik helyesen, vagyis a belföldi eljárás akadálytalansága. Ugyanis az egész kérdés visszamegy a külföldi ítélet belföldi anyagi jogerejének kérdésére, ezt nézve pedig kétségtelen, hogy a külföldi ítélet végrehajthatósága és érvényessége egy, és hogy ezekkel egy viszont az ítélet kieszközlése iránt folyamatba tett per belföldi hatályosságának kérdése is. Látszik ez a Pp. 414. és Ppé. 33. §-ának kongruens intézkedéseiből, amelyek t. i. a külföldi ítélet belföldi érvényességének és végrehajthatóságának előfeltételeit teljesen egységesen szabályozzák. Szükségszerűleg folyik ebből, hogy csakis az olyan külföldi per folyamatba tételéhez fűződhetnek nálunk a perindítás törvényi hatályai, amely peres eljárás belföldön érvényes — végrehajtható ítéletre vezet. Nem volna u. i. abban semmi ráció, figyelembe venni egy olyan per megindítását, amelynek végeredményét amúgy sem akceptáljuk. A gyakorlat is így oldja meg a kérdést, nevezetesen akként, hogy csakis a nálunk végrehajtható, tehát tágabban: érvényes külföldi ítélet létesít belföldön ítélt dolgot (res judicata), és csakis az ilyen ítéletre vezető per folyamatba tétele létesít nálunk perfüggőséget (litis pendentia). (L. Kovács Pp. II. kiadás 874. s köv. lapok, és 476. 1. HL). Egyébként a gyakorlatnak ezen elvi álláspontja nyilvánult meg azon esetben is, amikor a bíróság ezt a hitelezőt, aki német bírói ítélet alapján a Ppé. 50. §. alapján kért biztosítási végrehajtást, elutasította, kimondván, hogy a nálunk végre nem hajtható külföldi ítélet a követelés létrejöttének, mennyiségének, és lejáratának bizonyítására nem alkalmas (Bp. T. 1926. Ptjt. VIII. 3. és Kúria 1075/1932., Jogt. Közlöny 1932. évf. 120 lap). Azt hiszem, ez előrebocsátottak szerint kell eldönteni a két következő kérdést: 1. Kérhető-e csőd nálunk külföldi ítélet alap-