Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések

207 volt arra vonatkozólag, hogy a beolvadás tárgyában intéz­kedő cégbíróságok egymással érintkeznek-e és ha igen, mily módon. Miután mindegyik cégbíróságnak hatásköre ugyanaz a saját illetékességéhez tartozó részvénytársaságokkal szem­ben, az állandó és nem helyeselhető bírói gyakorlat az volt, a két cégbíróság egymás intézkedésére való tekintet nél­kül külön-külön intézte el a hozzá történt bejelentést és bár logikailag a 216. §. (214. §.) 5-ik bekezdésében foglalt rendelkezés külön törvényes intézkedés nélkül is alkalma­zandó lett volna, vagyis a beolvadó részvénytársaság meg­szűnése csak akkor következhetett volna be, ha a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság már a fúziót jóvá­hagyta, mégis számos esetben megtörtént, hogy a beolvadó részvénytársaságra illetékes cégbíróság előbb intézkedett, a beolvadást jóváhagyta, a beolvadó részvénytársaság cé­gének törlését elrendelte és csak mindezek megtörténte, sőt a Központi Értesítőben való közzététele után hozott a be­olvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság határo­zatot. Megesett az is (1. budapesti kir. ítélőtábla 6 P 9679/ 1922. számú határozata), hogy — miután már a beolvadó részvénytársaság törlése megtörtént, — a beolvasztó rész­vénytársaságra illetékes cégbíróság a beolvasztó részvény­társaság közgyűlési határozatát megsemmisítette, vagy bi­zonyos módosítását kívánta. Mivel azonban mindennemű módosításhoz a beolvadó részvénytársaság közgyűlésének konform határozata is szükséges lett volna, amit ezen rész­vénytársaság időközben bekövetkezett megszűnése lehetet­lenné tett, a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cég­bíróság kénytelen volt ,,méltányosságból" eltekinteni attól, hogy a beolvadó részvénytársaság közgyűlési határozata teljesen fedje a beolvasztó részvénytársaság közgyűlésének határozatát. Ezeknek az inkonvenienciáknak megszűntetése indokolja, hogy de lege ferenda a 216. §. (214. §.) 5-ik be­kezdésében foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban kímon­dassék az is, hogy a beolvadó részvénytársaságra illetékes cégbíróság mindaddig nem határozhat a fúzió tárgyában, amíg a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság határozata vele nem közöltetik. Miután azonban ez a ren­delkezés alkalmas lehet arra, hogy a fúzió lebonyolítása feleslegesen elhuzassék, egyúttal a törvényben, vagy a vég­rehajtásra vonatkozó rendeletben kimondandó lenne az is, hogy a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság záros határidőn belül és soronkívül köteles határozatát meg­hozni és ezt a beolvadó részvénytársaságra illetékes cég­bírósággal közölni. Mivel a fúzió a részvénytársaság feloszlásának egyik esete, helyesnek és átveendőnek tartjuk a 216. §. (214. §.)

Next

/
Thumbnails
Contents