Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - A kamat törvényi elismerésének és szabályozásának alapjairól

201 meggondnoknak megtámadási keresetéből kifolyólag a hitelező ellen megítéltetik, nem szerepelhet ellenkövetelés gyanánt, olyan tiszta dolog, mint a kétszerkettő négy. A tömeggondnok a megtámadással nem ellenkövetelést érvényesít, hanem hatálytalan fizetést követel vissza, mert a kritikus időben teljesített fizetés a többi hitelező megkárosításával vonatott el az adós vagyonából. Ennek a megtámadott követelésnek tehát teljes 100% erejéig kell a tömegbe visszafolynia és természetes dolog, hogy ennek ellenében nem számíthatja be a hitelező a csődbe bejelentett követelését, amelyre majd esetleg bizonyos hányad jut, a teljes 100% erejéig. A Cst. 39. §-a is kizárja a concrét esetben a beszámítást. Csőd jogi gyakorlatunk még más irányban is figyelmet érdemel. Nem kívánom azonban e cikknek a kereteit kiterjeszteni és egyéb bár kisebb jelentőségű ínkonvenienciákra máskor fogok visszatérni, összefüggésben azokkal a módosító tényezőkkel, amelyek a mai gazdasági helyzetben a fizetésmegszüntetés fogalmát lényegesen befolyásolják. JOGALKOTÁS. A kamat törvényi elismerésének és szabályozásának alapjairól. Irta : Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán. A kamat keletkezése és lényege nem magyarázható meg természeti törvénnyel, sőt Aristoteles a kamatképződést egyenesen természetellenesnek tartotta. Nem vezethető le a kamat a jóerkölcs alapelveiből sem, sőt az ószövetségi erkölcs a zsidók között, a középkori kánoni erkölcs pedig általában tiltotta a kamatszedést. A kamat gazdasági szükségességét is számos elmélet kétségbevonja, de az mégis nyilvánvaló, hogy történetileg a kamat gazdasági fejlemény s a j°á gazdasági tapasztalatok alapján adott a kamatnak elismerést és szabályozást. Hogy aztán a jog mely gazdasági tényekhez fűzte a kamat elismerését és a kamat mértékének szabályozását, afelől eltérnek a vélemények. A kamat keletkezésének egyik fontos tényalapja a gazdasági egyenlőtlenség, amelynél fogva a gazdaságilag gyengébb fél hitelre szorul, az erősebb fél pedig a hitelezést a kamatfizetés feltételéhez kötheti. Ez a tény azonban még nem indokolná eléggé a kamat jogi elismerését. A jog ugyan gyakran elismer olyan tényeket, amelyek történetesen a jogon kívül támadtak, de ezek a birtokviszonyokban már előállott tények, amelyeknek fenntartásához a társadalmi béke érdeke ad jogerkölcsi alapot. Azonban 2