Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Feltünő felsőbírósági döntések a csődjogi megtámadás bírói gyakorlatában s a bizományi jogviszony

196 bűnvádi üldözés joga alól a gyékény ugyancsak kirántatott a két kúriai ítélet révén. Kérdés, vájjon a szeme előtt lebegett-e a magas Kúriának a határozataiból folyó minden jogi és gazdasági következmény? A kúriai ítélkezésnek mintegy csalhatatlanságába vetett hitet véleményem szerint érzékenyen érintik az olyan határozatok, amelyek hézagos megfontolások alapján keletkeznek. Mert nézzük csak a bizományi áruk jogászi minősítését. Már kifejtettem, hogy épen a Cst. 43-ik §-a, mintha speciálisan a bizományi jogviszonyt tartotta volna szem előtt, mert nemcsak a befolyt értékről beszél, hanem az áruknak, illetve a dolgoknak a künnlevő követelésekben inkorporált értékéről. Nemcsak a most tárgyalt felsőbírósági határozatok, de a különböző jogi kommentárok is a bizományi jogviszony szemszögéből magyarázzák és boncolgatják a Cst. 43-ik §-át. Legjobban szemléltethetjük a bizományi tulajdonjog Janus arcát, ha visszájáról nézzük meg a dolgot, illetőleg ha a vételi bizomány szemszögéből vizsgálódunk. Ha a gabonabizományos pl. a bizományba adó által rendelkezésére bocsátott pénzből gabonát vásárol, bár harmadik .személlyel szemben a saját nevében kötötte le az üzletet, vájjon ki kételkednék abban, hogy a vásárolt gabona, mely pénzből lett áruvá, tehát állagában átváltozott, mégis a megbízó tulajdona és hogy a megvásárolt gabonát érhető veszély eszerint csakis a megbízót terhelheti? Rendelkezésünkre is áll a Kúriának egy 1926. évből származó 8245, sz. ítélete, amely megállapítja, hogy a vételi bizomány esetén a megbízó pénzén vásárolt áru tulajdonjoga a képviselet útján való tulajdonszerzés általános feltételei szerint legott a megbízóra száll. Az eladási bizománynál pedig a Kúria pl. 1210/883. sz. ítéletében mondotta ki, hogy az áruk a megbízó tulajdonát képezik mindaddig, míg azok a harmadiknak át nem adattak és a bizományos, ha az utánuk befolyt vételárat eltulajdonítja, sikkasztást követ el. A KT. 379. §-a csőd esetében is hatályos zálogjogot, illetve elsőbbséget biztosít a bizományosnak a bizományi ügyletből eredő künnlevő követelésekre nézve. Már pedig a künnlevő követelések szintén átalakult tulajdont képviselnek. Az ügydöntő jogszabályt azonban, amely mint speciális törvényi rendelkezés a bizománynál a külön kielégítési jogot, vagy összefoglalóbban a tulajdonjogot az eladott áru helyébe lépő érték tekintetében statuálja, a KT. 374. §-a foglalja magában. Itt állítja fel a KT. azt a különleges jogszabályt, hogy az eladott bizományi áruból származó künnlevőségek. akkor is a megbízó követeléseinek — tehát a megbízó tulajdonának — tekintetnek, ha ezeket a bizományos