Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A hitelsértésről szóló törvényjavaslat

16 szellemi javak mechanikai úton történő kihasználásával kapcsolatban a legutóbbi időkben felmerült nem egy probléma törvényhozási rendezést nyerhet, az előadóművész személyiségi jogán oltalmat nyújthat az olyan cselekményekkel, vagy mulasztásokkal szemben, amelyek az előadóművész teljesítményét mechanikai eszközök felhasználásával az előadóművész hozzá járulása nélkül, vagy intenciója ellenére kívánják hasznosítani. Álláspontunk mellett, amely szerint az előadóművész védelme nem lehet szűkebb vagy korlátoltabb, mint a szerzőé, nem csak jogi érvek szólnak, hanem abból a tényből folyó erkölcsi igazság is, amely szerint épen az előadásra alkalmas műveknél a szerző számára a sikert és eredményt az előadóművész teljesítménye legalább olyan mértékben, de nem egyszer még nagyobb mértékben is alkalmas biztosítani, mint maga a szerzői alkotás JOGALKOTÁS. A hitelsértésről szóló törvényjavaslat. Irta: ifj. Dr. Nagy Dezső. Aki a törvénykönyvekből tud olvasni, az megismerheti belőlük egy korszak politikai, kulturális és gazdasági történetét. A hitelsértésről szóló törvényjavaslat is hű kifejezője a gazdasági válság szörnyű méreteinek s a vele járó visszaéléseknek. A gyakorlat emberei, az érdekképviseletek és a szakirodalom már évek óta sürgetik a hitel ellen elkövetett visszaélések megtorlását,1) a kormányzat tehát a közóhajnak tett eleget, mikor javaslatát benyújtotta. A törvényjavaslatnak 1. §-a nemcsak elhelyezését, hanem tartalmát tekintve is legfontosabb intézkedése leend a törvénynek, mert a legtöbb vádemelésnek nyilván ezen § tényállása lesz az alapja. Az indokolás szerint a javaslat igyekezett az elkövetési cselekményt ,,lehető legegyszerűbben és legáltalánosabban" meghatározni, azért szól az 1. §. következőképpen: „Bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az adós, ha kielégítési alapul szolgáló vagyonát, a valóságban vagy színlegesen jogtalanul csökkenti, vagy a hitelezők részére hozzáférhetetlenné teszi és ezzel egy vagy több hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiusítja avagy csorbítja." 1) Ifj. dr. N. D. Hitelügyletek és a büntetőjog P. j. 1921. év~ folyam 137. old. Dr. Weiszberger Imre: Hiteli visszaélések és azok leküzdésének eszközei. P. j. 1931. évf. 296. old.)